Újabb kelet-európai EU-tagállam, ezúttal Bulgária kapott rosszabb hitelminősítői besorolást szuverén adósságára, a külső sebezhetőség növekedésének indokával. A Standard & Poor's csütörtöki londoni bejelentése szerint a hosszú és rövid futamú, devizában, illetve hazai valutában kiadott bolgár adósság kockázati osztályzatai az eddigi "BBB plusz/A-2"-ről egy fokozattal "BBB/A-3-ra" romlanak.
A rövid lejáratú szuverén kötelezettségek besorolása ezzel továbbra is elsőrendű, de a hosszú távú adósságoké tovább süllyedt a már csak közepes befektetőinek tekintett "BBB" alapsávon belül. Az S&P közölte, hogy ezzel Bulgáriát levette a negatív kihatású figyelőlistáról, ahová október 23-án vette fel a bolgár besorolásokat, de az új, rontott osztályzatokon is fennmarad a további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás, tükrözve a lefelé ható kockázatokat.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)