Hét és fél milliárd eurós nemzetközi támogatást kap Lettország, gazdasági nehézségeinek, illetve égető sürgősségű fizetési nehézségeinek leküzdésére - jelentette be pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság.
Az összegből az EU állja a legnagyobb részt, 3,1 milliárd eurót. Az EU-tagokat és nem EU-tagokat egyaránt tömörítő észak-európai országcsoport alkalmi összefogása jegyében Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia további 1,8 milliárd eurót ad össze. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 1,7 milliárd eurót kapnak a lettek. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Észtország együttesen adja a negyedik tételt, 500 millió eurót, végezetül pedig a Világbank 400 millió euróval járul hozzá a lettek megsegítéséhez.
Mint a brüsszeli közlemény megjegyzi, a támogatás feltétele az, hogy Lettország átfogó gazdaságpolitikai reformprogramot hajtson végre. Ez Lettországban már meg is kezdődött, különböző nadrágszíjmeghúzó intézkedésekkel.
(MTI)
Ma délután újabb fontos makrogazdasági adat érkezik az USA-ból. Fél kettőkor a heti friss munkanélküli segélykérelmek múlt heti száma mellett a harmadik negyedéves előzetes GDP statisztika lát napvilágot. Bár a pénzügyi válság súlyosbodásának kedvezőtlen hatásai valószínűleg majd inkább csak a negyedik negyedévben jelentkeznek majd, az ingatlan és munkaerőpiaci folyamatok töretlen gyengülése miatt a negatív meglepetést nem kizárt. A jövő heti elnökválasztás előtt ez lesz az utolsó fontos gazdasági jelentés.
A lakáspiaci korrekció folytatódása, a munkaerőpiaci folyamatok gyengülése, valamint a pénzpiaci problémák súlyosbodása miatt 2008 harmadik negyedévében negatív növekedési dinamikára számítanak az elemzők. A piaci konszenzus szerint a második negyedéves 2,8 százalékos növekedésről 0,5 százalékos visszaesés következhetett be az USA-ban a harmadik negyedévben. (Itt megjegyezzük, hogy a becslések igen széles tartományban -1,9 és +1.2 százalék között szóródtak). Ilyen gyenge értékről legutóbb a 2001-es recesszió idején tett jelentést az amerikai Kereskedelmi Minisztérium.
A lassulás hátterében a fogyasztás csökkenése áll, ami leginkább azzal indokolható, hogy a válság súlyosbodása miatt a vállalatok és a háztartások egyaránt nehezebbem jutottak hitelhez.
Amennyiben ma még a vártnál is kiábrándítóbb adatok érkeznek az USA-ból, úgy egyre inkább készülhetünk arra, hogy a National Bureau of Economic Research hamarosan hivatalosan is bejelenti az amerikai recessziót. Az intézet a GDP, a munkanélküliségi, a kiskereskedelmi, a jövedelmi és az ipari adatok mérlegelése után dönti el, hogy bekövetkezett-e a technikai értelemben vett recesszió. Erre jelenleg igen jó esélyt látnak az elemzők, a harmadik negyedévre a JP Morgan -0.5, a Citigroup -0.8, a negyedik negyedévre pedig mindkét bank -4.0 százalékos értéket vár. (Portfolio.hu)
2,7 milliárd eurós (közel 700 milliárd forintos) tőkejuttatást hajt végre az osztrák állam az Erste Bankban. A tőkejuttatás eredményeképpen a 2008 év végi úgynevezett Tier 1 ráta a korábban várt 7.5% helyett 10% fölé emelkedik. A tőkejuttatás speciális formában valósul meg, nem hígít, nem szavaz, nem átruházható, s 5 éven belül kell viszafizetni. A tőkejuttatás után az Erste Bank évi 8% kamatot fizet az osztrák államnak.
A tőkejuttatás keretében az állam nem kötött ki különösebb feltételeket, az Erste Bank tovább folytathatja eddigi üzletpolitikáját. A tranzakció még az idei évben lezajlik.
Az Erste Bank amúgy most tette közzé negyedéves jelentését is, amelyben 826,4 millió eurós (210 milliárd forintos) eredményt ért el. A rendkívüli számok egy rendkívüli tételnek voltak köszönhetőek, a bank ebben a negyedévben számolta el a Vienna Insurance Group eladásának nyereségét (602 millió euró).
A legérdekesebb kérdés azonban nem az eredmény, hanem a tőkeemelés. A legnagyobb kérdőjel, hogy az Erstének adott tőkejuttatás elindíthat-e egy lavinát a régióban, s ez a lavina végső soron elérhet-e az OTP-hez. (Portfolio.hu)