Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből - derült ki egy közvéleménykutatásból.
A Research and Branding Group független közvélemény- és piackutató cég által végzett felmérés során megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik, 12,6 százalék pedig nem tudott dönteni.
A jelentés szerint arra a kérdésre, mit tennének, ha bankbetétjük lenne, a megkérdezettek 47,9 százaléka válaszolta, hogy pénzét azonnal kivenné, 21,2 százalék megvárná a futamidő lejártát, s csak 9,3 százalék hagyná pénzét a bankban, 21,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Az ukrán jegybank október 13-án korlátozta a bankbetétek futamidő lejárta előtti kivételét. (MTI)
Az amerikai foglalkoztatók 2009 első negyedévére vonatkozó munkaerőfelvételi tervei öt éves mélyponton állnak, ami a munkaerőpiac jövő évi gyengélkedését vetíti előre - írja a Bloomberg a Manpower Inc munkaerőközvetítő cég felmérésére hivatkozva.
A munkáltatók jelentős többsége alaposan vizsálja a bizonytalan gazdasági körülményeket, mielőtt bármilyen munkaerőállománybővítésbe kezdene - fejtette ki Jeffrey Joerres, a Manpower vezérigazgatója.
A munkaügyi minisztérium múlt pénteki adatai szerint a munkanélküliség 15 éves csúcsára, 6,7%-ra emelkedett az Egyesült Államokban, és novemberben 533 ezer munkahely szűnt meg. A Manpower felmérése szerint az építőiparban dolgozók vannak a legnehezebb helyzetben, őket követik a termelő szektor dolgozói. Az elbocsátási hullám már 11 hónapja tart az USA-ban, az elmúlt három hónapban pedig még intenzívebbé vált. (Portfolio.hu)
Három dollárt erősödött az olajár Londonban és New Yorkban. Az emelkedés oka elsősorban Barack Obama, aki megválasztott elnökként nagyszabású közmunkaprogramot hirdetett, ez pedig a piac várakozása szerint növelheti a keresletet. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 3,68 dollár erősödéssel 43,42 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,90 dollárral 43,71 dollárra nőtt. (MTI)
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből, derült ki egy közvéleménykutatás hétfőn közzétett adataiból. A felmérésben megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik meg. (MTI)