Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A költségvetés fő számai valószínűleg tarthatók, ám a bevételi oldalon jelentős kockázatok látszanak. Ilyen lehet, hogy a foglalkoztatottság és a fogyasztás nagyobb mértékben visszaesik, a béreket nem sikerül visszafogni, illetve, hogy a Magyarországon leányvállalatot működtető cégek konjunkturális pozíciói romlanak - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Ha mindez bekövetkezik, a Pénzügyminisztérium számításaihoz képest akár 300 milliárd forinttal is nagyobb lehet a bevételkiesés - mondta Kovács Árpád, megjegyezve: ha a nyugat-európai gazdasági növekedés 4 százalék körüli, a magyar nagyjából 2 százalékot tud teljesíteni, ha az előbbi -2, Magyarország 0 és -4 közé csúszhat vissza. (inforadio.hu)