Miután több napon át csak veszteségben voltak a vezető európai részvénypiacok, pénteken korrekcióra került sor, ami inkább csak az energia- és bányaipari részvényeket érintette, a bankokét nem, mert a szektor iránti bizalom továbbra is gyenge. Ezzel együtt a legmegbízhatóbb nyugat-európai részvények FTSEurofirst 300 indexe 1,2 százalékkal emelkedve 805,64 ponton zárt.
Londonban a FTSE-100 tőzsdeindex annak ellenére erősödött 0,63 százalékkal 4147,06 pontra, hogy a Barclays Bank részvénye 24,85 százalékot, a Royal Bank of Scotland részvénye pedig 13 százalékot zuhant. A bányaipari papírok viszont 4,5-7,5 százalékkal drágultak és az olajipariak ára is felment legalább másfél százalékkal. A frankfurti tőzsde DAX-30 indexe is 0,68 százalékkal emelkedett zárásra, elérve ezzel a 4366,28 pontot. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)