Erősen ingadoztak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek pénteken, de végül, mivel a Wall Street pozitív irányzatra váltott, egyértelmű emelkedéssel tudták befejezni a napot. Az emelkedést elsősorban az segítette, hogy az olaj ára továbbra is lefelé mozog, és az energiaköltségek csökkenésével a kereskedelmi és ipari cégek is javuló üzleti helyzettel számolhatnak. Másrészt az európai indexeknek a hónap korábbi részében igen komoly veszteségeik voltak, s újabb válsághír nélkül a befektetők elkezdik vásárolni az olcsóvá vált részvényeket. A legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexe 2,7 százalékkal 927,52 pontra ugrott fel.
Londonban a FTSE-100 index 4377,83 ponton zárt pénteken, Frankfurtban a DAX-30 index 2,44 százalékot emelkedett, amivel 4987,97 pontig jutott, Párizsban a CAC-40 zárásra 2,3 százalékkal 3487,07 pontra erősödött. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)