Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
A The Wall Street Journal információi szerint az eredetileg tervezettnél nagyobb részét fordítja majd a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagnak az állam arra, hogy a részesedést vásároljon cégekben. Az előzetes tervek szerint elsősorban bankoknak és biztosítóknak juttathat tőkeinjekciót az állam, de a The Wall Street Journal információi szerint az kötvénybiztosítókban és az olyan speciális pénzügyi cégekben, mint a GE Capital és a CIT Group is bevásárolhat.
Az eredeti tervek szerint a kormány 250 millió dollárt fordított volna a részvénybefektetésekre, amelyből már 163 milliárd dollárt költött arra, hogy a nagyobb bankokban vásároljon részesedéseket, mint a Goldman Sachs és a Bank of America. A piaci pletykák szerint az összeg növekedhet, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyivel.
(Portfolio)Hétfőn zárás előtt három órával enyhe nyereségen álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók hullámzó kereskedés közepette: az árfolyamok hol negatív, hol pozitív tartományban voltak. A befektetők óvatosak, várják az amerikai elnökválasztást. Kevésbé befolyásolta a piac hangulatát az ISM intézet beszerzőmenedzser-mutatója, amely 26 év óta a legalacsonyabb szintre esett: 38,9 pont volt októberben a szeptemberi 43,5 pontot követően. Elemzők 41,5 pontot vártak októberre.
A DJIA ipari index 54,08 pontos, 0,58 százalékos emelkedéssel 9379,09 ponton állt zárás előtt mintegy három órával. A Nasdaq 17,15 ponttal, 1,00 százalékkal 1738,10 pontra nőtt. Nyitáskor a DJIA részvényindexe 24,53 pontot esett, a Nasdaq piac összetett mutatója a kereskedés startja után 4,10 pontos mínuszba került. Mintegy húsz perccel később a DJIA mutató már 60,05 pontos, 0,64 százalékos nyereségig kapaszkodott fel, a Nasdaq piac mutatója 10,20 pontos, 0,59 százalékos nyereségre tett szert.
A Brent kőolaj jegyzése a hétfői New York-i tőzsdezárás előtt mintegy három órával Londonban 4,35 dollárral 60,97 dollárra csökkent, az amerikai könnyűolajé 3,61 dollárral 64,20 dollárra esett.
Egy újabb német tartományi bank és először egy magánbank folyamodott hétfőn a kilátásba helyezett állami garanciáért. Az önálló tartománynak számító Hamburg, továbbá Schleswig-Holstein közös bankja, az állami tulajdonban lévő HSH Nordbank bejelentette, hogy 30 milliárd eurós hitelforgalomra igényel állami garanciát. Hans Berger elnök bejelentette, hogy az összeg egy része az üzleti forgalom támogatását szolgálja, míg a fennmaradó hányadot egyfajta biztonsági tartalékként használnák a további pénzpiaci zavarok elhárítására. A HSH Nordbank elnöke hangsúlyozta, hogy az igényelt garancia esetében egy keretről van szó, amelyet szavai szerint teljes egészében bizonyosan nem merítenek ki.
Ezzel egy időben megtört a jég, és az első nagy német magánbank, a Commerzbank szintén közvetlen állami pénzügyi segítségért folyamodott. Németország második legnagyobb magánbankja 8,2 milliárd eurós tőketámogatást kért az állami segélycsomagból, s ennek fejében szigorú feltételeket vállalt. Így egyebek között azt, hogy 2008-ban és 2009-ben nem fizet osztalékot, továbbá az elnökség tagjai mindkét esztendőben lemondanak a rendszeres év végi jutalékról, s a vezető menedzserek éves fizetését 500 ezer euróban korlátozzák. Mindez elsősorban Martin Blessing bankelnököt érinti, akinek éves fizetése eddig több millió euró volt.(MTI)
A román jegybank (BNR) a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az infláció idei mértékére vonatkozó előrejelzését, a jövő évre pedig korábbi 4,2 százalék helyett 4,5 százalékot vetít előre. Mugur Isarescu jegybankelnök hétfőn tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a mostani módosítás nem jelent lényeges mértékű eltérést a három hónappal ezelőtti becslésekhez képest, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei korábban soha nem szembesültek annyi bizonytalansági tényezővel, mint a mostani prognózis kidolgozásakor.
A módosítás minimális, hiszen a BNR a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az idei előrejelzést. A jövő évre vonatkozóan már jelentősebb a kiigazítás, hiszen a bank a korábbi 4,2 százalékról 4,5 százalékra emelte az infláció várható mértékét. A BNR a jövő évre 5,5-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Isarescu hangsúlyozta: ez az érték teljesíthető, amennyiben "létezik egy csepp bölcsesség."
Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu telefonon egyeztetett hétfő délután, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. A beszélgetést a román kormányfő kezdeményezte, aki támogatást kért ahhoz, hogy a pénteki informális brüsszeli európai uniós csúcson közös kezdeményezéseket tegyenek. Példaként említette a közös fellépést a térségi valutaspekulációk megelőzésére, illetve azt, hogy az uniós, de nem eurót használó országok miként tudnak együttműködni a pénzügyi válság ügyében.
Daróczi Dávid beszámolt arról, Calin Popescu Tariceanu jelezte, hogy konkrét javaslatait is eljuttatja a magyar miniszterelnökhöz. A román kormányfő hétfőn az AFP hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy még aznap felhívja Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt, kedden pedig lengyel kollégáját, Donald Tuskot. "Ez erkölcsi kérdés, még akkor is, ha a kapitalizmus maga nem a megtestesült erkölcsiség" - hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu. (MTI)
Csendes forgalomban gyengült a forint hétfőn Budapesten. A budapesti bankközi devizapiacon délután 260,20/40 forint volt az euró árfolyama. A reggeli 255,50-es alsó szélsőérték után délelőtt jellemzően 257-258 forint között alakult az árfolyam, majd délután újabb gyengüléssel 260,90-g jutott, innen korrigált 260,20/40 forintra.
A kereskedők szerint egész nap csendesen csordogáló piacon születtek a kötések, elsősorban amerikai eredetű vásárlási és hazai eladási ajánlatok voltak jelen. Az árfolyam alakulását véleményük szerint magyarázza a meglehetősen alacsony likviditás is, úgy vélik, nincs szó valamiféle gyengülő irányzat kibontakozásáról; elsősorban a gyengülő zloty húzta magával a forintot is.
A budapesti piacon a dollár is gyengült: az amerikai deviza árfolyama 203,60/90 a pénteki 201,50/80 forint után. Csendes maradt a bankközi forintpiac; egyelőre az MNB 11,50 százalékos alapkamatának szintjén alakul az egy napos (O/N) hozamszint - ez az új tartalékolási periódus első napján aligha meglepő. (MTI)