Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
A pénzügyi válság, a megtakarítások tőzsdei értékének csökkenése és a megélhetési költségek gyors növekedése következtében az amerikai nyugdíjasoknak, de még a nyugdíjra készülőknek is felül kell vizsgálniuk terveiket.
A Massachusetts állam északkeleti részén fekvő Billerica városban élő 55 éves Marylin Peabody könyvelői állást keres, miután júniusban elbocsátották. "Nem engedhetem meg magamnak, hogy ne dolgozzam. 60 ezer dolláros nyugdíjalapom már 5000 dollárt vesztett a tőzsdén" - mondta.
A nyugdíjasok szövetségének (AARP) egyik felmérése szerint hozzá hasonlóan a 45 éven felüli alkalmazottak sorában tízből hét azt tervezi, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is fog dolgozni. Azok közül, akik 65 éves korukban nem kívánnak teljes nyugdíjassá válni, 64 százalék azért kíván tovább dolgozni, mert "szüksége van a pénzre" vagy "segíteni akar családtagjainak."
(MTI)
Noha Lengyelország 2009. évi költségvetési tervezetében 4,8 százalékos GDP-növekedést számolt a kormány, ezt, a lengyel jegybank monetáris politikáért felelős tanácsának tagja szerdai nyilatkozata szerint, 2,8 százalékosra kellene módosítani.
A lengyel közgazdászok is már jelezték, hogy ez a növekedési irányzat nem veszi figyelembe sem azt, hogy a világban pénzügyi válság megy végbe, és hogy a nyugat-európai gazdaságokban recessziós helyzet állt elő. Ezért ők ez idő szerint egy 3,9 százalékos növekedésre számítanak.
A lengyel GDP tavaly még 6,7 százalékkal nőtt, az idei évre ennek alapján a kormány 5,5 százalékos növekedést vár.
(MTI)>
Egyetértenek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bejelentett rendkívüli, átmeneti intézkedésekkel a megkérdezett munkaadói szervezetek.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy ők már a válság előtt azt javasolták, hogy a közszférában (közalkalmazottak és köztisztviselők) nominális szinten kell tartani a béreket.
Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatójak elmondta, hogy egyetértenek a bérek befagyasztásával, bővebben később, az egész csomag ismeretében kívánnak nyilatkozni.
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke kiemelte: egyetértenek minden olyan megoldással - így a kormány tervezett intézkedéseivel is - amely a jelenlegi körülmények között a gazdasági és a pénzügyi válság hatásainak kivédését, illetve a stabilitást, és a bizalom megerősítését szolgálja.
(MTI)
Japán sajtóértesülések szerint az amerikai General Motors (GM) járműipari óriás elnöke többek között azért utazik tárgyalni a japán Toyota vezetőségével, hogy támogatást kérjen, amivel kikerülhetne pénzügyi-üzleti válságából. A jelek szerint nem elég neki az amerikai kormányzatnak a járműipar támogatására ígért összesen 25 milliárd dolláros segélycsomagjából a rá jutó 10 milliárdos rész. Bejelentette, hogy finanszírozói vállalkozásának, a GMAC-nak a tevékenységét hét európai országban - például Csehországban, Szlovákiában - is abbahagyja november elejétől, a magyarországit egyelőre nem.
Japánban a GM főnöke állítólag eladásra kínál vállalatrészeket, illetve a két nagy járműipari vállalat között már meglévő műszaki együttműködés kiterjesztésének lehetőségeiről is tárgyalna.
(MTI)