Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.