Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Erős spekulációs nyomás alatt továbbra is a forint, az ez elleni küzdelemben a jegybank kamatot emelt, ezzel jelentősen drágította a spekuláció költségét – mondta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök leszögezte: a kormány támogatja az MNB-t, abban, hogy a jegybank tegyen meg mindent, amit a forint védelmében meg kell.
A kormányfő kitért rá: miközben itthon csütörtökön négynapos hétvége kezdőik, a világban a piacok nyitva tartanak. „Budapestnek ebben a helyzetben békére és nyugalomra van szüksége”, nem hívhatja fel a figyelmet a világ előtt olyan képekkel, amelyek nyugtalanságot, randalírozást mutatnak – mondta Gyurcsány, aki arra kért minden felelős közéleti szereplőt, hívják fel erre híveik, követőik figyelmét. Aki nyugtalanságot kelt az utcákon, anyagi kárt is okoz az országnak, ami minden családnak ezrekben mérhető – mondta a miniszterelnök.
Urbán László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese nyilatkozott az elmúlt percekben a CNBC hírtelevízió élő adásában, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem hasonlítható össze Izlanddal.
A devizahitelezés magas arányával kapcsolatban Urbán azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a forint gyengülése egyelőre csak mintegy 10%-os. 2006-ban már volt egy hasonló, huzamosabb ideig tartó forintgyengülés, és az sem tette tömegesen fizetésképtelenné a lakosságot.
Urbán szerint csődhullámra és így a banki portfóliók bedőlésére most is csak akkor kerülhetne sor, ha egy a jelenleginél sokkal drasztikusabb forintgyengülés következne be, ezt viszont az ország fundamentumai nem indokolják.
(Portfolio)