A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken tovább emelkedett: még tartott a bíztatás, amelyet a piac a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentéstől és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési tervétől kapott. Reménykedve a fontos külpiacok jobb gazdasági növekedésében, pénteken is drágultak az acél-, a gép- és az építőipari részvények, a kereskedőházak és a szállítmányozási cégek papírjai. Tartós hatást azonban nem jósolnak elemzők, hiszen a közvetlenül érdekelt sanghaji tőzsdén pénteken már lefelé tartó kiigazítás követte a csütörtöki, 6,57 százalékos ugrást. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 2,2 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 0,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 1,2 százalék körüli veszteségben volt a csütörtöki záróhoz képest. A tokiói tőzsdét kezdetben segítette a friss adat is arról, hogy októberben váratlanul csökkent a munkanélküliség Japánban, 3,7 százalékra a szeptemberi 4,0 százalékról. Utóbb azonban lelohasztotta a lelkesedést, fékezve a további nyereségeket, a másik, pénteken megjelent hivatalos adat arról, hogy a japán ipari termelés viszont meredeken csökkent októberben, a vártnál nagyobb hazai recessziót valószínűsítve. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 138,88 pontos, azaz 1,66 százalékos nyereséggel 8512,27 ponton zárt, 44,39 százalékkal alacsonyabban az év véginél.
Az index ezen a héten 7,60 százalékot nyert - az e havi vesztesége 0,75 százalék -, a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot csökkent, az első félévben 11,93 százalékot veszített az index. Tavaly 11,13 százalékot csökkent, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.
Szerdán is veszteséggel zártak a nagy nyugat-európai részvénytőzsdék vezetői indexei, ez alkalommal azonban nem zömmel a pénzügyi, hanem az olajipari részvények is lehúzták a tőzsdemutatókat és nem utolsó sorban a legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexét, amely 0,9 százalékkal 767,23 pontra esett.
Londonban a FTSE-100 vesztesége 0,77 százalék lett, a mutató 4059,88 ponton végzett. A BP Amoco olajipari részvény 2,5 százalékkal lett olcsóbb, a Shellé 2,7 százalékkal. A pénzügyi részvények közül a Barclays Bank lett nagy vesztes 9,3 százalékos árfolyameséssel. A kedden több mint 60 százalékkal olcsóbbodott Royal Bank of Scotland banki papír most 21,4 százalékos emelkedéssel korrigált.
Frankfurtban a DAX-30 mutató 4261,15 pontig jutott, keddhez képest fél százalékkal emelkedett, elsősorban a Metro részvény 5,6 százalékos drágulásának köszönhetően. A Deutsche Bank árfolyama 3,9 százalékkal emelkedett. A párizsi CAC-40 index 0,67 százalékkal esett 2905,57 pontra. (MTI)
Rövidített munkaidőt vezetnek be a Volkswagen valamennyi németországi gyárában február 23. és 27. között. Németország legnagyobb autóipari csoportját sok más autógyártóval ellentétben eddig még nem nagyon érintette a globális válság, eltekintve a karácsonykor elrendelt kisebb leállástól.
A tervek szerint a németországi VW-gyárak 92 ezer dolgozójából 61 ezer fog rövidített munkaidőben dolgozni. A dolgozóknak nem kell fizetésük csökkenésétől tartani, mert a rövidített munkaidőre is teljes bérüket kapják, csak a pótlékoknál lesz veszteségük. Korábban a Daimler és a BMW jelezte rövidített munkaidő bevezetését. (MTI)
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Autóipari Versenyképességi Munkacsoport ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta az autóipari szakemberek felvetésére, miszerint a kormány azzal is ösztönözhetné a késztermékek vásárlását, hogy eltörli a regisztrációs adót, a miniszter kijelentette: megvizsgálják ezt a lehetőséget, de ez mindenképpen csak úgy képzelhető el, hogy ha az adókiesést más forrásból kompenzálni lehet.
A szerda délutáni munkacsoport tagjai üdvözölték azt a pályázati lehetőséget, amelynek eredményeként a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak bérének és járulékainak egy részét megtéríti az állam. Erre jelenleg 16 milliárd forint áll rendelkezésre nemzeti forrásból, és további 50 milliárd csoportosítható át az uniós forrásokból, amennyiben arra áldását adja Brüsszel is, mondta a miniszter. (MTI)