A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken tovább emelkedett: még tartott a bíztatás, amelyet a piac a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentéstől és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési tervétől kapott. Reménykedve a fontos külpiacok jobb gazdasági növekedésében, pénteken is drágultak az acél-, a gép- és az építőipari részvények, a kereskedőházak és a szállítmányozási cégek papírjai. Tartós hatást azonban nem jósolnak elemzők, hiszen a közvetlenül érdekelt sanghaji tőzsdén pénteken már lefelé tartó kiigazítás követte a csütörtöki, 6,57 százalékos ugrást. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 2,2 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 0,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 1,2 százalék körüli veszteségben volt a csütörtöki záróhoz képest. A tokiói tőzsdét kezdetben segítette a friss adat is arról, hogy októberben váratlanul csökkent a munkanélküliség Japánban, 3,7 százalékra a szeptemberi 4,0 százalékról. Utóbb azonban lelohasztotta a lelkesedést, fékezve a további nyereségeket, a másik, pénteken megjelent hivatalos adat arról, hogy a japán ipari termelés viszont meredeken csökkent októberben, a vártnál nagyobb hazai recessziót valószínűsítve. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 138,88 pontos, azaz 1,66 százalékos nyereséggel 8512,27 ponton zárt, 44,39 százalékkal alacsonyabban az év véginél.
Az index ezen a héten 7,60 százalékot nyert - az e havi vesztesége 0,75 százalék -, a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot csökkent, az első félévben 11,93 százalékot veszített az index. Tavaly 11,13 százalékot csökkent, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.