A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken tovább emelkedett: még tartott a bíztatás, amelyet a piac a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentéstől és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési tervétől kapott. Reménykedve a fontos külpiacok jobb gazdasági növekedésében, pénteken is drágultak az acél-, a gép- és az építőipari részvények, a kereskedőházak és a szállítmányozási cégek papírjai. Tartós hatást azonban nem jósolnak elemzők, hiszen a közvetlenül érdekelt sanghaji tőzsdén pénteken már lefelé tartó kiigazítás követte a csütörtöki, 6,57 százalékos ugrást. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 2,2 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 0,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 1,2 százalék körüli veszteségben volt a csütörtöki záróhoz képest. A tokiói tőzsdét kezdetben segítette a friss adat is arról, hogy októberben váratlanul csökkent a munkanélküliség Japánban, 3,7 százalékra a szeptemberi 4,0 százalékról. Utóbb azonban lelohasztotta a lelkesedést, fékezve a további nyereségeket, a másik, pénteken megjelent hivatalos adat arról, hogy a japán ipari termelés viszont meredeken csökkent októberben, a vártnál nagyobb hazai recessziót valószínűsítve. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 138,88 pontos, azaz 1,66 százalékos nyereséggel 8512,27 ponton zárt, 44,39 százalékkal alacsonyabban az év véginél.
Az index ezen a héten 7,60 százalékot nyert - az e havi vesztesége 0,75 százalék -, a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot csökkent, az első félévben 11,93 százalékot veszített az index. Tavaly 11,13 százalékot csökkent, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.
A Fitch után a Standard & Poor's is leminősítette Ukrajnát. A S&P B+-ról B-re változtatta Ukrajna hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását. Az ukrán bankszektor megmentése komoly költségekkel járhat. Ukrajnában a pénzügyi problémák már olyannyira súlyosak, hogy az állam egyedül nem képes megoldani azokat, ezért az IMF-hez fordult segítségért. Az eddigi hírek szerint a rendkívüli IMF hitel összege elérheti a 14 milliárd dollárt, hivatalos bejelentésre azonban még nem került sor.
Ha az IMF-fel nem sikerülne megegyezni vagy a belső politikai feszültségek miatt mégsem sikerülne a bankrendszer helyzetét stabilizálni, úgy nem kizárt, hogy újabb leminősítés vár az ukránokra.
(Portfolio)A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Az elemzői várakozásokat kismértékben felülmúló eredményekről számolhatott be a Microsoft tegnap este közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentésében, aminek hatására a társaság részvényei 4 százalékkal értékelődtek fel a zárás utáni kereskedésben.
Az elemzők attól tartottak, hogy a társaság csökkentheti a profitvárakozásait, azonban e téren a cég nem okozott negatív meglepetést. Bár a menedzsment prognózisai elmaradnak a piaci várakozásoktól, a vezetőség 0,51 és 0,53 dollár közötti egy részvényre jutó nyereséget és 17,3 és 17,8 milliárd dollár közötti bevételt vár a folyó negyedévre.