A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken tovább emelkedett: még tartott a bíztatás, amelyet a piac a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentéstől és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési tervétől kapott. Reménykedve a fontos külpiacok jobb gazdasági növekedésében, pénteken is drágultak az acél-, a gép- és az építőipari részvények, a kereskedőházak és a szállítmányozási cégek papírjai. Tartós hatást azonban nem jósolnak elemzők, hiszen a közvetlenül érdekelt sanghaji tőzsdén pénteken már lefelé tartó kiigazítás követte a csütörtöki, 6,57 százalékos ugrást. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 2,2 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 0,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 1,2 százalék körüli veszteségben volt a csütörtöki záróhoz képest. A tokiói tőzsdét kezdetben segítette a friss adat is arról, hogy októberben váratlanul csökkent a munkanélküliség Japánban, 3,7 százalékra a szeptemberi 4,0 százalékról. Utóbb azonban lelohasztotta a lelkesedést, fékezve a további nyereségeket, a másik, pénteken megjelent hivatalos adat arról, hogy a japán ipari termelés viszont meredeken csökkent októberben, a vártnál nagyobb hazai recessziót valószínűsítve. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 138,88 pontos, azaz 1,66 százalékos nyereséggel 8512,27 ponton zárt, 44,39 százalékkal alacsonyabban az év véginél.
Az index ezen a héten 7,60 százalékot nyert - az e havi vesztesége 0,75 százalék -, a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot csökkent, az első félévben 11,93 százalékot veszített az index. Tavaly 11,13 százalékot csökkent, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.
A Commerzbank Zrt. nem tervezi, hogy megszüntetni a svájci frank alapú hitelezést, hiszen ebben a devizanemben is elegendő mennyiségű forrás áll rendelkezésükre.
A Commerzbank Zrt. hitelezési politikája alapján az önrész nagysága elsősorban a cég likviditásától és a cashflow-jától függ. Ez alapján lehet megítélni, hogy a vállalat képes-e kitermelni a tőketörlesztéshez és a kamat kifizetéséhez szükséges forrást. Önrész nélkül korábban sem nyújtottak kölcsönt, s ezen gyakorlatuktól a jövőben sem kívánnak eltérni.
Arra számítanak, hogy a jelenlegi drágább hitelköltség miatt számos beruházás kivitelezése abban a reményben tolódik el, hogy később a cég kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez. Ez átgondolt döntést igényel a mind a vállalatok, mind a bankok részéről. Számos cég viszont pont most lát kitűnő lehetőséget akvizíció lebonyolítására, így például ezen a területen már jelenleg is fokozódó érdeklődést tapasztalunk.
A varsói tőzsde WIG20 indexe 0,01 százalékkal 1778,83 pontra gyengült hétfőn. A nap nyertese a cseh CEZ volt, amely 5,3 százalékkal 112,70 zlotyra nőtt, a nagy vesztes a KGHM, amely 4,3 százalékot esett. Az olajipari PKN Orlen árfolyama 2,8 százalékkal 26,99 zlotyra erősödött. A varsói értéktőzsdén a Mol árfolyama 2,1 százalékos veszteséggel 139,0 zlotyn fejezte be a hétfői napot.