Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.
Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.
Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.
Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)
A pénzügyi válság, a megtakarítások tőzsdei értékének csökkenése és a megélhetési költségek gyors növekedése következtében az amerikai nyugdíjasoknak, de még a nyugdíjra készülőknek is felül kell vizsgálniuk terveiket.
A Massachusetts állam északkeleti részén fekvő Billerica városban élő 55 éves Marylin Peabody könyvelői állást keres, miután júniusban elbocsátották. "Nem engedhetem meg magamnak, hogy ne dolgozzam. 60 ezer dolláros nyugdíjalapom már 5000 dollárt vesztett a tőzsdén" - mondta.
A nyugdíjasok szövetségének (AARP) egyik felmérése szerint hozzá hasonlóan a 45 éven felüli alkalmazottak sorában tízből hét azt tervezi, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is fog dolgozni. Azok közül, akik 65 éves korukban nem kívánnak teljes nyugdíjassá válni, 64 százalék azért kíván tovább dolgozni, mert "szüksége van a pénzre" vagy "segíteni akar családtagjainak."
(MTI)
Noha Lengyelország 2009. évi költségvetési tervezetében 4,8 százalékos GDP-növekedést számolt a kormány, ezt, a lengyel jegybank monetáris politikáért felelős tanácsának tagja szerdai nyilatkozata szerint, 2,8 százalékosra kellene módosítani.
A lengyel közgazdászok is már jelezték, hogy ez a növekedési irányzat nem veszi figyelembe sem azt, hogy a világban pénzügyi válság megy végbe, és hogy a nyugat-európai gazdaságokban recessziós helyzet állt elő. Ezért ők ez idő szerint egy 3,9 százalékos növekedésre számítanak.
A lengyel GDP tavaly még 6,7 százalékkal nőtt, az idei évre ennek alapján a kormány 5,5 százalékos növekedést vár.
(MTI)>
Egyetértenek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bejelentett rendkívüli, átmeneti intézkedésekkel a megkérdezett munkaadói szervezetek.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy ők már a válság előtt azt javasolták, hogy a közszférában (közalkalmazottak és köztisztviselők) nominális szinten kell tartani a béreket.
Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatójak elmondta, hogy egyetértenek a bérek befagyasztásával, bővebben később, az egész csomag ismeretében kívánnak nyilatkozni.
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke kiemelte: egyetértenek minden olyan megoldással - így a kormány tervezett intézkedéseivel is - amely a jelenlegi körülmények között a gazdasági és a pénzügyi válság hatásainak kivédését, illetve a stabilitást, és a bizalom megerősítését szolgálja.
(MTI)
Japán sajtóértesülések szerint az amerikai General Motors (GM) járműipari óriás elnöke többek között azért utazik tárgyalni a japán Toyota vezetőségével, hogy támogatást kérjen, amivel kikerülhetne pénzügyi-üzleti válságából. A jelek szerint nem elég neki az amerikai kormányzatnak a járműipar támogatására ígért összesen 25 milliárd dolláros segélycsomagjából a rá jutó 10 milliárdos rész. Bejelentette, hogy finanszírozói vállalkozásának, a GMAC-nak a tevékenységét hét európai országban - például Csehországban, Szlovákiában - is abbahagyja november elejétől, a magyarországit egyelőre nem.
Japánban a GM főnöke állítólag eladásra kínál vállalatrészeket, illetve a két nagy járműipari vállalat között már meglévő műszaki együttműködés kiterjesztésének lehetőségeiről is tárgyalna.
(MTI)