A vezető európai tőzsdemutatók keddi kezdeti stagnálására, vagy szerény emelkedésére számítanak a szakértők. A tőzsdemutatók hétfőn gyengültek részben a bankpapírok árcsökkenésére. Egyre többről derül ki ugyanis, hogy kockázataik vannak egy amerikai fedezetialap-csoportban, amelyet piramisjáték és sikkasztás gyanújával vizsgálnak a hét vége óta az amerikai hatóságok. A Nasdaq piac egyik volt elnöke, Bernard Madoff társaságai becslések szerint 50 milliárd dollárnyi kárt okoztak. Kedden dönt termelésének a visszafogásáról az OPEC és hoz kamatdöntést az amerikai jegybank (Fed), amelyek mind befolyásolhatják a tőzsdéket. Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni tőzsde irányadó FTSE100 indexe 7 pont emelkedéssel 4284 ponton, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 32 pont növekedéssel 4687 ponton kezdhet kedden. (MTI)

Több mint egy százalékkal csökkent a tokiói értéktőzsde irányadó mutatója kedden. A szakértők azt mondták, hogy a térségben a befektetők kivárásra rendezkedtek be azelőtt, hogy kedden este az amerikai jegybank (Fed) nyilvánosságra hozza a kamatdöntését. Rontott a befektetői hangulaton, hogy brókercégek leminősítették az Apple és a JP Morgan részvényét hétfőn, kedden pedig a Sony Corp. részvénybesorolását rontották. Gyengítette a részvényárakat, különösen az exportra termelő cégek papírjait a jen további drágulása a dollárral szemben. A tokiói értéktőzsde irányadó Nikkei225 indexe 1,1 százalékkal (96,64 ponttal) 8568,02 pontra süllyedt. Röviddel 7 óra után a bankközi devizapiacon az euró 1,3710 dollárra erősödött a hétfő késő esti 1,3694 dollárról. A dollár 90,54 jenről 90,37 jenre süllyedt. (MÍTI)

Folytatódik a délután kezdődött forintgyengülés, de az euró ára egyelőre nem lépte át a 267 forintos szintet, bár többször került nagyon közel ehhez.

Kora délutánig pluszban volt a reggel 2 százalékos erősödéssel indító budapesti tőzsde, ám végül 1,6 százalékos eséssel, 11 792 ponton zárta a napot. A Zwack (+ 1,2 %) és az Állami Nyomda (+ 0,7 %) papírjai kivételével valamennyi részvény ára gyengült. Az OTP 39 forintot, 1,4 százalékot veszített értékéből, 2761 forinton zárt. A Mol alig mozdult, 9335 forinton zárt, ez 15 forintos, 0,2 százalékos esés. A Magyar Telekom 3 forinttal, 0,5 százalékkal került lejjebb, 552 forintra, a nagyok közül egyedül a Richter esett nagyobbat: a 4 százalékos mínusz 1100 forintos csökkenést és 26 250 forintos záróárat jelent.

A citybeli befektetési banki állások tömeges leépítése nyomán a londoni üzleti szolgáltatói szektorban is súlyos mértékű, több százezres elbocsátások várhatók a következő években az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző és elemző cég hétfői prognózisa szerint. A Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely rendszeres előrejelzéseket tesz közzé a citybeli foglalkoztatási kilátásokról, hétfőn azt jósolta, hogy 2009-2010-ben összesen 275 ezer állás szűnik meg az üzleti szektort kiszolgáló ágazatokban, köztük az ingatlanközvetítési, az információ-technológiai, a jogi és könyvvizsgálói, valamint a reklámszakmában. A CEBR becslése szerint jövőre 169 ezer, 2010-ben további 106 ezer üzleti szolgáltatói állás tűnik el. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi csúcsról a ciklus 2010-ben várt mélypontjáig mérve az ebben az ágazatban foglalkoztatottak 7 százalékának mondanak fel. (MTI)

Hétfőn vegyesen indult a részvénykereskedés a Wall Street-en, elsősorban az autóipari cégek papírjai erősödtek arra a hírre, hogy az amerikai kormány megsegíti a csőd közelébe került amerikai autógyártókat. A New York-i tőzsde DJIA mutatója az első percekben 0,15 százalékkal emelkedett, a Nasdaq technológiai piac vezető indexe 0,42 százalékkal esett. Fél óra múlva a DJIA már veszteséget mutatott, 0,26 százalékot, a Nasdaq vesztesége 0,79 százalék volt. Pénteken a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 2,2 százalék (32,84 pont) erősödéssel 1540,72 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8629,68 ponton zárt 0,7 százalék (64,59 pont) növekedéssel. A New York-i tőzsde nyitásakor a Brent könnyűolaj jegyzése 2,58 dolláros emelkedéssel 51,66 dolláron állt, az amerikai WTI ára 2,72 dollárral 49,00 dollárra nőtt. A nyugat-európai tőzsdék emelkedtek a New York-i nyitáskor: a londoni tőzsde FTSE-100 mutatója 0,16 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,59 százalékkal emelkedett. Az eurót az amerikai tőzsdenyitás idején 1,3572 dolláron jegyezték New Yorkban. (MTI)

Ukrajna kereskedelmi hiány az első tíz hónapban 16,07 milliárd dollár volt, körülbelül kétszerese az egy évvel korábbi, 8,19 milliárd dolláros hiánynak, közölték az ukrán állami statisztikai bizottságban hétfőn. A nagy növekedést főleg az importált földgáz drágulásának, és az exportált acéltermékek és gabonafélék világpiaci olcsóbbodásának tulajdonítják. (MTI)

Az Egyesült Államokban novemberben visszaesett az ipari termelés októberhez képest, amikor viszont növekedést regisztráltak. A Fed hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés 0,6 százalékkal csökkent novemberben, elemzők is ilyen mértékű visszaesésre számítottak. Októberben - a kiigazított adatok szerint - 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés. Tavaly novemberhez képest 5,5 százalékkal zsugorodott az ipari termelés. Szeptemberben viszont történelmi rekordot döntött a csökkenés, 2,8 százalékot, amire 1974 december óta nem volt példa: akkor 3,4 százalékos volt a csökkenés. A kapacitások kihasználtsága 75,8 százalékra csökkent az októberi 76,0 százalékról. (MTI)

Első ízben fordult elő Romániában, hogy külföldi befektető állami hitelgaranciát kér: a Ford és a Renault is azzal kereste meg a román államkincstárt, hogy nyújtson számukra összesen 500 millió eurós hitelgaranciát, írta hétfői számában a Ziarul Financiar. Kérésüket azzal indokolták, hogy ezzel biztosítva lenne romániai beruházásuk. A Ford idén márciusban szerzett 72,4 százalékos részesedést a craiovai autógyárban 57 millió euróért. A privatizációs szerződésben az autógyár egyebek között 675 millió eurós tőkebefektetés mellett kötelezte el magát az egykori Daewoo üzem modernizálására. Az amerikai vállalat ezekhez a fejlesztésekhez kér a román államtól 400 millió euró erejéig garanciát az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvenni kívánt hitelekre. Az amerikai autógyár négy éven belül évi 200 ezer egységre növeli az üzem termelését. A Renault 100 millió eurós garanciát kér ahhoz a kutató-fejlesztő központhoz, amelyet a Bukaresthez közeli Tituban tervez létrehozni jövő év végére. A központ várhatóan 3 ezer mérnököt foglalkoztat majd. A Tituban megépülő létesítmény a Renault legnagyobb fejlesztő és tesztelő központja lesz Franciaországon kívül. A Renault eddig 1,4 milliárd eurót fektetett be Romániában, és a tervek szerint a beruházások hamarosan elérik a 2,2 milliárd eurót, 22 500 embernek adva munkát.(MTI)

Új történelmi mélypontjára gyengült az angol font az euróval szemben, miután a hétfő koradélutáni kereskedésben már több, mint 90 pennyt kellett adni egy euróért. Az újabb leértékelődési hullám mögött a a brit recesszió további súlyosbodása áll, legfrissebb adatok szerint decemberben tovább süllyedtek a lakásárak. A font nemcsak az euróval, de a svájci frankkal és jennel szemben is veszített értékéből, miután kereskedők egyre biztosabbak abban, hogy a Bank of England következő kamatdöntő ülésén leglább 75 bázisponttal 1.75%-ra vágja az irányadó rátát. Hétfőn a koradélutáni órákban már 90 pennyt ért egy euro, ami új mélypontnak számít az angol valuta esetében és csak ebben a hónapban már 9.2%-kal értékelődött le. (Portfolio)

A világgazdaság a jövő év végén vagy 2010 elején kezdhet gyógyulni, "egy nagyon nehéz év után", mondta az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn hétfőn egy madridi konferencián. Úgy vélte, a kormányok eddigi gazdaságösztönző intézkedései nem elegendők. Kahn hozzátette, hogy az IMF januárban minden bizonnyal rontani fogja a világgazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését. Részletekbe nem bocsátkozott - attól eltekintve, hogy szerinte Kína GDP-növekedése jövőre akár 5 százalék körülire is lassulhat az idénre várt 9,4 százalékról -, csak annyit mondott, hogy "a világgazdasági recesszió lehetősége kétségkívül előttünk áll". A Nemzetközi Valutaalap novemberben már 2,2 százalékra rontotta a világgazdaság jövő évi átlagos növekedésére szóló előrejelzését, az októberben jósolt 3,0 százalékról. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a világ pénzügyi szektorának szélesebben kell megosztania a vagyont, különben társadalmi nyugtalanság lehet sokhelyütt, beleértve a fejlett gazdaságokat is. Itt Görögország példájára emlékeztetett. (MTI)

Jelenleg 12 060,6 ponton áll a BUX, vagyis a mai nap során eddig 0,7 százalékos növekedést produkált a tegnap esti záráshoz képest. Az EGIS részvények 10 140 forintot érnek, ez a tegnapi záráshoz képest 0,4 százalékos növekedést jelent. A Mol részvények értéke 1,2 százalékkal nőtt, a Telekom részvények 0,4 százalékos növekményt produkáltak, miközben a Richter részvények ára 0,5 százalékkal esett. Az OTP részvények értéke szintén 1,7 százalékkal nőtt. A forint a nap eleji erősödés után gyengülésnek indult, jelenleg 266 és 267 között mozog az euró/forint árfolyam.

Csökkenti bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. A csökkentéssel a benzin átlagára 231 forint körülire, a gázolajé 248 forintra esik. A Mol legutóbb egy hete csökkentette bruttó 9 forinttal a 95-ös benzin és 12 forinttal a gázolaj árát. A kutaknál 10-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok. A csökkentést a szakértők a piaci folyamatokkal magyarázzák. (MTI)

Százmillió eurós japán-magyar kockázati tőkealap létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a japán SBI Holdings Inc. képviselői hétfőn. Erős János, az MFB vezérigazgatója a szindikált szerződés aláírásakor elmondta, hogy a 60 százalékos japán és 40 százalékos MFB tulajdoni hányadú alap a kis- és középvállalati szektorra fókuszál, s átlagosan 5-7 millió eurós befektetéseivel érezhetően javítani fogja az e szegmensbe tartozó vállalatok tőkeági finanszírozási lehetőségeit. Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter kiemelte, hogy a mostani együttműködés is mutatja, hogy vannak olyan külföldi befektetők, akik bíznak Magyarországban és a régióban, s hajlandóak a hitelnél is kockázatosabb tőkét idehozni most, amikor ésszerű áron lehet vállalatokban részesedést vásárolni. (MTI)

A Pápai Hús Zrt. állami garancia mellett összességében 5,5 milliárd forint hitelhez jut, a kölcsön felvevője a céget kivásárló konzorcium lesz, a hitel futamideje 15 év, kamata a Bubor fölött 3 százalékpont, a hitelt kétéves türelmi idővel nyújtják, jelentette be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Az 5,5 milliárd forintos teljes összegből 2,372 milliárd forint kifejezetten a kivásárlásra szól, 1,25 milliárd forint forgóeszköz-hitelt kap a kivásárló konzorcium a készletek megvételére, további 1,1 milliárd forintot a működtetés beindítására, és az ezzel kapcsolatos fejlesztések megvalósítására, további 800 millió forintot forgóeszközökre, illetve a távlati fejlesztések elindítására. A kivásárlással mintegy 1 000 embert foglalkoztat majd tovább a húsipari cég. (MTI)

Lassult a harmadik negyedévi bolgár gazdaságnövekedés üteme az előző negyedévhez képest, de a becsültnél kisebb mértékben, közölte hétfőn a bolgár statisztikai hivatal. A harmadik negyedévben 6,8 százalékra mérséklődött a GDP bővülés a második negyedévi 7,1 százalékról, jóval meghaladta a statisztikai hivatal által előzetesen becsült 5,6 százalékos növekedési ütemet. A balkáni ország hazai összterméke 7,0 százalékkal bővült éves szinten az idei első kilenc hónapban. A statisztikai hivatal november 14-én közölt előzetes száma 6,5 százalék növekedésről szólt. A bolgár kormány 6,5 százalékos idei és 4,7 százalékos jövő évi gazdaságnövekedéssel számol. A szakértők többsége szerint azonban jövőre a GDP csupán 2-3 százalékkal nő. (MTI)

A Lukoil orosz olajipari társaság elnöke szerint a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) arra fogja felkérni Oroszországot, hogy az olajkitermelése napi 200-300 ezer hordóval való csökkentésével járuljon hozzá az olajárak stabilizálásához. A Lukoil ezt megteszi, ha a Kreml a kitermelés visszafogásáról dönt. Az OPEC szerdán tartja értekezletét Algériában. Vagit Alekperov elmondta, hogy az orosz kormány hatásköre a kitermelésről dönteni. Amennyiben a termelést csökkentik, úgy ez a döntés vonatkozik majd a Lukoli teljes 2009 évi termelésére. A Lukoilt érintő bejelentés az is, hogy a társaság befektetései visszafogását és a jelentős nemzetközi projektek elhalasztását tervezi. A második legnagyobb orosz olajipari társaság "jelentős nemzetközi projektjei megvalósítását későbbre halasztja", közölte az elnök, aki nem nevezte meg a konkrét projektet. Hónapok óta szólnak arról spekulációk, hogy a Lukoil a spanyol olajipari társaság, a Repsol 30 százalékát akarta volna megszerezni. Ugyanakkor Alekperov közölte, hogy a társaság szeretné tartani magát a nyugat-szibériai és az sarkköri Jamal régió fejlesztésére vonatkozó terveihez. (MTI)

Jövőre 30 százalékkal csökken a Gazprom gázeladásból származó európai bevétele. A becslést a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap közölte az állami cég egyik név nélkül idézett illetékesére hivatkozva. A várt bevételcsökkenést az átlagosnál melegebb időjárás, valamint a kőolaj globális árának az esése okozza. A Gazprom európai gázeladási ára hat hónappal követi a kőolaj árát. A kőolaj ára mintegy 100 dollárral esett azóta, hogy júliusban rekord szinten állt. (MTI)

Újabb műanyagipari somogyi vállalkozás jutott nehéz helyzetbe: a pénzügyi-gazdasági válság miatt 20 főt bocsáthatnak el a Kaposplastnál. Általános takarékossági programot vezettek be a 130 dolgozót alkalmazó cégnél. Palócz Tamás, a kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: a válság kirobbanásáig csaknem húsz százalékos forgalomnövekedést mértek a vállalatnál, ám azóta megsokasodtak a nehézségek. Emiatt októberben és novemberben közel húsz próbaidős munkástól és adminisztrációs dolgozótól váltak meg. Amennyiben nem lesz javulás és elmarad a piaci élénkülés, további 15-20 ember érinthet az év eleji leépítés – tette hozzá az ügyvezető igazgató. (Somogy Online)

A péntek késő délutáni szintje körül mozog a forint euróhoz viszonyított árfolyama, a kurzus 265,50 forint/euró körül jár. 1 dollár kevesebbet ér 198 forintnál.

Öt hét alatt ma reggel már a hatodik alkalommal engedte gyengülni a rubelt a dollárból és euróból álló devizakosárhoz képest az orosz jegybank. Ennek módja, hogy újabb 30 kopejkával kiszélesítette a kereskedés sávját, amely a gyengülési nyomás miatt a rubel értékvesztését jelenti egyelőre. Augusztus óta a rubel már mintegy 9%-ot esett a devizakosárhoz képest. (Portfolio.hu)

3 000 fős elbocsátást jelentett be az Electrolux ma reggel arra hivatkozva, hogy a kereslet jelentősen visszaesett Európában és Észak-Amerikában. Ez 5 százalékos létszámcsökkentés. Az Electrolux szektortársa, a Whilpool október végén 5 000 fős elbocsátást jelentett be. (Portfolio.hu)

5 százalék feletti növekményt produkált a japán tőzsdeindex.

Kerek 2 százalékos pluszban nyitott a BUX. Minden nagyobb részvény ára emelkedett, leginkább az OTP-papírok, a bankrészvények 3,9 százalékos pluszban, 2910 forinton nyitottak. A Mol-részvényeknél 2,9 százalékos volt a növekmény, a Richternél és az MTelekomnál 1 százalék körüli volt a kezdeti plusz.

A Fidesz a hétfői parlamenti szavazáson támogatni fogja az úgynevezett bankmentő csomagot; egy felelős ellenzéki párt számára most az első és legfontosabb dolog a tűzoltás, azért hogy a válság ne terjedjen szét a gazdaságban, mondta Varga Mihály a Fidesz évadzáró választmányi ülésén, szombaton Budapesten.

A Fidesz alelnöke közölte, hogy ezért támogatták a banki stabilitásért tett kormányzati lépéseket, a bankbetétekre adott garanciát és a banki limit felemelését.

Megjegyezte, hogy 2010 vége felé, amikor a világ elindul kifelé a válságból, Magyarországnak is el kell indulnia felfelé. Ezért javasolta a Fidesz az adócsökkentést, a gazdaságfejlesztési program elindítását és az állami kiadások visszafogását. (MTI)

A Rockwool Hungária Kft. december 19-én bezárja a Veszprém megyei Gógánfa községben tíz év óta működtetett szigetelőanyag-gyárát, így 116 dolgozónak felmondtak, írta szombati számában Veszprém megye napilapja, a Napló.

A lap tudósítása szerint a Rockwool a közeli Tapolcán is üzemeltet egy gyárat, amelyet az elmúlt években több mint 10 millió eurós ráfordítással modernizált, és bővítette a kapacitását is, így az elavult technológiájú gógánfai üzem szükségtelenné vált.

Utal az újság arra is, hogy a cég nemrég avatott egy új gyárat Horvátországban.

Gógánfáról 40 dolgozót átirányítanak a tapolcai üzembe, de 116 embert elbocsátanak. A cikk szerint nem kizárólagosan a gazdasági válság az oka a gyárbezárásnak, de "katalizátor szerepe" mindenképpen volt. (MTI)

Bezárja kanadai üzemeinek többségét a három nagy amerikai autócég januárban - jelentette be pénteken a Kanadai Autógyártó Munkások (CAW) szakszervezetének vezetője. A General Motors, a Ford és a Chrysler összeszerelő üzemeinek nagy részét leállítják, mert jelentős visszaesés tapasztalható az eladásokban a világgazdasági válság miatt - fogalmazott Ken Lewenza.

A CAW a kanadai kormányhoz fordul pénzügyi segítségért: a döntés szerintük hárommillió ember állását veszélyezteti, és közösségek széthullásához vezethet. Lewenza szerint a kanadai kormánynak mentőcsomagot kellenet nyújtania az autóiparnak, amely a várható amerikai segítséggel együtt megmentheti az ágazatot. (FH)

A járműipari és a pénzügyi részvények alaposan lehúzták pénteken a vezető nyugat-európai tőzsdeindexeket. A járműipari papírok árfolyamvesztését az amerikai törvényhozásban a helyi gyártóknak nyújtandó támogatás leszavazása indította el. A pénzügyi részvényeket a rossz hitelekkel, a romló eredményekkel kapcsolatos megújuló félelmek tették olcsóbbá. Elsősorban ezen tényezők miatt zárt pénteken 2,8 százalékos eséssel 829,69 ponton a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe. Londonban a FTSE 100 index 2,6 százalékot vesztett 4274,75 ponton végezve, elsősorban a HBOS pénzintézet részvényének 19,2 százalékos zuhanásától, de több más banki papír is közel tíz százalék vagy még annál nagyobb árfolyamveszteséget könyvelhetett el. A frankfurti tőzsde DAX-30 mutatója 2,18 százalékot süllyedve 4663,37 ponton végzett, itt a Continental járműipari részvény 8,8 százalékos esése mellett a Linde 7,2 százalékos, valamint a Commerzbenk részvényének 6,85 százalékos esése érdemel említést. Párizsban a CAC-40 mutató 3213,60 pontig zuhant 2,8 százalékos veszteséggel elsősorban a banki részvényeknek köszönhetően. A BNP Paribas részvénye például 6,27 százalékkal, a Crédit Agricole-é 7,54 százalékkal ment le. A Peugeot-Citroen papír ára 6 százalékot esett.

Több mint három dollárral csökkent a kőolaj ára késő délután Londonban és New Yorkban. Röviddel 17.30 óra előtt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent februári lejárata 3,23 dollár gyengüléssel 46,81 dolláron állt. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 3,73 dollárral 44,25 dollárra hanyatlott. A szakérők azt mondták, hogy a piacra elsősorban az hatott, hogy az amerikai szenátus nem szavazta meg az amerikai járműiparnak szóló segélycsomagot, és emiatt jelentősen gyengültek az értékpiaci mutatók. Árgyengítő volt még a Goldman Sachs előrejelzése arról, hogy a kőolaj ára 30 dollárra eshet hordónként.