Újabb mentőövet dobott az amerikai kormány a pénzügyi gondokkal küszködő Citigroupnak. Hétfő reggeli bejelentés szerint az amerikai állam 20 milliárd dollár értékben részesedést vásárol a bankban. Ezen felül 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a Citigroup kinnlevőségeire. A döntést a pénzügyminisztérium, a jegybank (Fed) és a szövetségi bankfelügyelet (FDIC) együttesen jelentette be. Egyidejűleg jelezték, hogy mindent megtesznek az amerikai bankrendszer megerősítése céljából. A pénzügyminisztérium a 20 milliárd dollárt a kongresszus által néhány hete elfogadott és George Bush elnök által aláírt 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv összegéből használja fel.
Október végén az amerikai állam elsőbbségi részvénycsomagot vásárolt az ország kilenc vezető bankjában 125 milliárd dollár értékben. Akkor a Citigroup 25 milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott, hasonlóan, mint a JPMorgan és a Wells Fargo. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott. (MTI)Gyengültek, közel napi mélyponton zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 1,7 százalék (26,94 pont) csökkenéssel 1552,37 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8604,99 ponton zárt 2,5 százalék (219,35 pont) hanyatlással.
A szakértők azt mondták, hogy miközben a csütörtökön ismertetett legújabb amerikai makrogazdasági adat nem a legborúlátóbb vélemények szerint alakult, több cég, köztük a FedEx azt jelezte, hogy komoly nehézségek elé néz.
Idén az orosz olajtermelés várhatóan 488 millió tonnára, jövőre 480 millió tonnára csökken a tavalyi 490 millió tonna után - közölte az orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Andrej Klepacs azt mondta továbbá, hogy jövőre az orosz olajkivitel 235 millió tonnára mérséklődik az idei évre tervezett 244,4 millió tonnáról. Tavaly az orosz olajexport 258,6 millió tonna volt.
Ami a földgáztermelést illeti, az illetékes azt mondta, hogy az az idei 665 milliárd köbméterről jövőre 670 milliárd köbméterre bővül. Oroszország tavalyi földgáztermelése 651,5 milliárd köbméter volt. Az illetékes szerint a jövő évi gázexport 208 milliárd köbméterre nő az idei 203 milliárd köbméterről. (MTI)
A hazai parketten a MOL már 1,4 százalékos mínuszban tartózkodik, a kora reggeli, 10 százalék feletti plusszok elég gyorsan elillantak. Kettőkor megint pluszban járt az olajpapír.
Hiába emelkednek az amerikai határidős indexek, mind Európában, mind a régióban meglehetősen vegyes a képet festenek a tőzsdék. A legérdekesebb talán a BUX, mely a bíztató kezdést követően 1,3 százalékos mínuszba fordult, elsősorban a MOL beszakadásának köszönhetően. A hangulat azonban meglehetősen instabil, a délutáni USA makroadatok még átírhatják a forgatókönyvet. A régióban a cseh PX 0,6 százalékkal került feljebb, míg az orosz RTS 4 százalékot esett.
A csődközelbe került amerikai Chrysler autógyár közölte: a hét végétől egy hónapra leállítja mind a 30 üzemében a termelést. A három detroiti autógyár közül a leggyengébb pénzügyi helyzetben levő vállalat a hitelpiaci válsággal és a csökkenő eladásokkal indokolta a döntést.
A cég tájékoztatása szerint márkakereskedőik a vásárlók 20-25 százalékát veszítik el amiatt, hogy nincsenek elérhető hitelek az új autók vásárlásához. Ráadásul a Chrysler maga is arra kényszerülhet, hogy leállítsa a márkakereskedéseknek nyújtott hiteleket, mert azok a gyáraktól veszik el a forrásokat.
A három detroiti autógyár közül kettő, a General Motors és a Chrysler hetekkel ezelőtt figyelmeztetett: szövetségi segítség hiányában már idén fizetésképtelenné válhatnak. A GM a múlt héten közölte, hogy 2009-es első negyedévi termelését 60 százalékkal tervezi csökkenteni az idei első negyedévihez képest.
Henry Paulson pénzügyminiszter a héten azt mondta, készül a szövetségi segélycsomag a GM és Chrysler megsegítésére. A Fox News hírcsatorna értesülése szerint előbbi 8 milliárd, utóbbi 7 milliárd dollár áthidaló hitelhez fog jutni. (MTI)
Csökkenéssel, de napi mélypont felett végeztek a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,7 százalék (10,58 pont) gyengüléssel 1579,31 ponton fejezte be a napot. A harminc vezető ipari részvény DJIA mutatója 8824,34 ponton zárt 1,1 százalék (99,80 pont) hanyatlással. A szakértők azt mondták, hogy a Fed keddi kamatcsökkentése okozta kezdeti lelkesedés elmúlt, és a befektetők figyelmének középpontjában ismét a borús gazdasági kilátások álltak.
Kedden a Fed újraírta a "rekordok könyvét", amikor az egynapos kamat célsávját 0 és 0,25 százalék közé vitte le, és ezzel a nem hagyományos lépéssel kívánt harcba szállni a generációk óta legfenyegetőbb recesszió ellen.
Az Apple árfolyama azért esett, mert a cég bejelentette, vezérigazgatója, Steve Jobs nem tartja meg hagyományos nyitó előadását a jövő havi Macworld kereskedelmi fesztiválon, ami felerősítette az egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmakat.
Gyengítette az olajipari cégek árfolyamát a kőolaj áresése (a WTI olajfajta hordónkénti ára 40, 06 dollár), amire annak ellenére került sor, hogy szerdai döntés szerint az OPEC napi 2,2 millió hordóval csökkentette a termelését január 1-től.