Újabb mentőövet dobott az amerikai kormány a pénzügyi gondokkal küszködő Citigroupnak. Hétfő reggeli bejelentés szerint az amerikai állam 20 milliárd dollár értékben részesedést vásárol a bankban. Ezen felül 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a Citigroup kinnlevőségeire. A döntést a pénzügyminisztérium, a jegybank (Fed) és a szövetségi bankfelügyelet (FDIC) együttesen jelentette be. Egyidejűleg jelezték, hogy mindent megtesznek az amerikai bankrendszer megerősítése céljából. A pénzügyminisztérium a 20 milliárd dollárt a kongresszus által néhány hete elfogadott és George Bush elnök által aláírt 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv összegéből használja fel.
Október végén az amerikai állam elsőbbségi részvénycsomagot vásárolt az ország kilenc vezető bankjában 125 milliárd dollár értékben. Akkor a Citigroup 25 milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott, hasonlóan, mint a JPMorgan és a Wells Fargo. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott. (MTI)Két dollár körüli mértékben csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön a vezető értékpiacokon tapasztalható bizonytalanságokra és azokra a véleményekre, hogy tovább mérséklődik a kőolaj iránti kereslet a globális piacon.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent novemberi lejárata 1,70 dollár csökkenéssel 82,66 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta novemberi jegyzése 2,36 dollárral 86,59 dollárra süllyedt. (MTI)
Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, a kereskedés leállítása előtt egy órával. A tőzsdemutatók a nyitás óta eltelt öt és fél óra alatt a veszteséges és a nyereséges oldalon egyaránt álltak, de a kereskedés leállítása előtt egy órával napi mélypontra kerültek.
A befektetők szerint továbbra is bizonytalan, hogy az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőöve és a szerdán végrehajtott kamatcsökkentés elegendő lesz-e ahhoz, hogy megszilárduljon a pénzpiac és elkerülhető legyen a globális recesszió. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a globális hitelválság sújtotta országok megsegítése érdekében beüzemelte finanszírozási vészmechanizmusát, amelyet az 1990-es évekbeli ázsiai válság kezelésére hoztak létre - jelentette be Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője.
Strauss-Kahn a Világbank és az IMF hét végi csúcstalálkozója előtt arról beszélt: a világ vezetőinek az a fő feladatuk, hogy helyreállítsák a globális piacokon a bizalmat. Az IMF vészmechanizmusát 1995-ben hozták létre, hogy felgyorsítsák a hitelekre szoruló országok igényeinek teljesítését. Két évvel később alkalmazták, amikor segítséget nyújtottak az ázsiai valutaválság idején a Fülöp-szigeteknek, Thaiföldnek, Indonéziának és Dél-Koreának. (MTI)
Keményen érinti Nagy-Britanniát az izlandi bankok csődje. A csütörtökre hivatalossá vált adatok szerint 98 angol, walesi és skót önkormányzat, 15 rendőrhatóság és a londoni városi tanács közlekedési hatósága, a Transport for London összesen 860 millió font betéthez nem jut hozzá. A BBC értesülése szerint ráadásul az Izlandon befagyott brit bankszámlák összege ennek sokszorosa is lehet a vállalati szektor izlandi számláival együtt.
"Teljesen elfogadhatatlan, ami Izlandon történt" - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök, hozzátéve, hogy kormánya, "ahol csak tudja", befagyasztja az izlandi vállalatok Nagy-Britanniában tartott vagyonát és "további lépéseket" tesz az izlandi hatóságok ellen a pénz visszaszerzése végett. Geir Haarde izlandi miniszterelnök szerint a brit kormány "terrorellenes törvényeket alkalmaz" Izland ellen. A rendkívül magas külső finanszírozási igényű izlandi gazdaságés a gazdaság méretéhez képest hatalmas külső kötelezettségekkel terhelt izlandi bankrendszer gyakorlatilag összeomlott a globális pénzügyi válság okozta likviditásszűke miatt. (MTI)