A csődhelyzet elkerülésére gazdasági programcsomagot dolgoz ki a Nógrád megyei Bátonyterenye önkormányzata. 2009-ben 2,3 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodnak, és a tervezett intézkedések nélkül 600 milliós lenne a hiány. A cél az, hogy a hiányt 300 millióra szorítsák le. Az intézkedések között szerepel a szorospataki üdülők és a tábor eladása, valamint a Gyürky-Solymossy kastély hasznosítása. Megszüntetik a finanszírozatlan egészségügyi ellátásokat. Ilyen a fizikoterápia és a labor, utóbbi átadásáról már tárgyalnak a megyei kórházzal. A tervek között van az idegenforgalmi adó bevezetése, a helyi buszközlekedés felülvizsgálata, a Vízmű Kft. és a Tanuszoda Kht. összevonása, a művelődési központ átszervezése. A havi 3,5-5 millió forintos veszteséget termelő uszodát várhatóan januártól májusig bezárják. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)