A piacoknak az embereket kell szolgálniuk - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár szombaton a franciaországi Colombey-les-deux-Églises-ben, ahol Nicolas Sarkozy francia elnökkel közösen megnyitotta Charles de Gaulle egykori francia elnök emlékhelyét. A német kormányfő szerint jelenleg a piacok "kilengésének" vagyunk tanúi. Hangsúlyozta, hogy bele kell kényszeríteni a piacokat egy szociális rendbe. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha Németország és Franciaország szorosan együttműködik, és latba veti súlyát Európáért.
Sarkozy is hangsúlyozta a francia-német barátság szükségességét. "Soha nem tapasztalt válság rázza meg a világot, és sújtja Európát is. Európa csak akkor tudja megőrizni egységét és tud cselekvőképes maradni, ha Franciaország és Németország együttműködik... Működjünk együtt úgy, ahogyan Adenauer kancellár és De Gaulle tábornok tette, népeink és Európa javára" - mondta.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)