Csütörtökön nyereséggel zártak a Wall Street fő mutatói, elsősorban attól a reménytől vezérelve, hogy a Fed szerdai kamatcsökkentése, amelyet más jegybankok is követtek, segít megakadályozni a gazdaság kiterjedt lassulását. A DJIA mutató zárásra 9180,69 pontig kapaszkodott, 189,73 pontos, 2,11 százalékos emelkedéssel. A Nasdaq piac összetett mutatója 2,49 százalékos, 41,31 pontos nyereséggel 1698,52 pontra nőtt.
Bár a nap folyamán közzétett előzetes becslés szerint az Egyesült Államok gazdasága 0,3 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben, 2007 harmadik negyedéhez képest, ez még mindig kisebb az elemzők által várt 0,5 százalékos zsugorodásnál, vagyis a piac ezt is kedvező hírként értékelte.
A nap folyamán néhány pozitív vállalati eredményjelentés is segítette az indexeket, így a Colgate-Palmolive várakozásokat meghaladó eredményei, de jól teljesítettek általában a technológiai ágazat részvényei, amelyekről az elemzők úgy tartják, hogy egy kezdődő élénkülés elsőszámú haszonélvezői lehetnek.
Az euró az amerikai tőzsdezárás idején 1,2920 dollárt ért. Ekkor egy euróért 260,75-261,05 forintot, egy dollárért 201,31-202,26 forintot adtak a bankközi piacon. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)