A Standard & Poor's kedden módosította, javította a Mol hosszú távú hitelminősítését BBB- (negatív kilátással) besorolásról BB+ besorolásra (stabil kilátással) - közölte a Mol kedden a BÉT honlapján. Ugyanakkor a Mol bejelentette a beruházások visszafogását és a működési költségek csökkentésének tervét is. A Mol közleménye emlékeztet arra, hogy az S&P azután hozta meg döntését, hogy november 17-én Magyarország hitelminősítését "BBB" besorolásúra csökkentette (negatív kilátással), mely az országot, illetve a régiót sújtó recesszióra vonatkozó általános várakozásokat tükrözi.
A Mol hangsúlyozza, hogy a Mol pénzügyi helyzete stabil: a likviditást és a tőkeerőt tekintve is. A magyar olajcégnek jelenleg több mint 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, illetve bankbetéttel rendelkezik, amely megfelelő pénzügyi rugalmasságot jelent rövid és közép távon. A prudens pénzügyi fegyelem fenntartása érdekében a Mol meg kívánja őrizni legalább az 1,2 milliárd euró lehívatlan hitelkeretét, mint „aranytartalékot". (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)