A Standard & Poor's kedden módosította, javította a Mol hosszú távú hitelminősítését BBB- (negatív kilátással) besorolásról BB+ besorolásra (stabil kilátással) - közölte a Mol kedden a BÉT honlapján. Ugyanakkor a Mol bejelentette a beruházások visszafogását és a működési költségek csökkentésének tervét is. A Mol közleménye emlékeztet arra, hogy az S&P azután hozta meg döntését, hogy november 17-én Magyarország hitelminősítését "BBB" besorolásúra csökkentette (negatív kilátással), mely az országot, illetve a régiót sújtó recesszióra vonatkozó általános várakozásokat tükrözi.
A Mol hangsúlyozza, hogy a Mol pénzügyi helyzete stabil: a likviditást és a tőkeerőt tekintve is. A magyar olajcégnek jelenleg több mint 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, illetve bankbetéttel rendelkezik, amely megfelelő pénzügyi rugalmasságot jelent rövid és közép távon. A prudens pénzügyi fegyelem fenntartása érdekében a Mol meg kívánja őrizni legalább az 1,2 milliárd euró lehívatlan hitelkeretét, mint „aranytartalékot". (MTI)
Erős spekulációs nyomás alatt továbbra is a forint, az ez elleni küzdelemben a jegybank kamatot emelt, ezzel jelentősen drágította a spekuláció költségét – mondta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök leszögezte: a kormány támogatja az MNB-t, abban, hogy a jegybank tegyen meg mindent, amit a forint védelmében meg kell.
A kormányfő kitért rá: miközben itthon csütörtökön négynapos hétvége kezdőik, a világban a piacok nyitva tartanak. „Budapestnek ebben a helyzetben békére és nyugalomra van szüksége”, nem hívhatja fel a figyelmet a világ előtt olyan képekkel, amelyek nyugtalanságot, randalírozást mutatnak – mondta Gyurcsány, aki arra kért minden felelős közéleti szereplőt, hívják fel erre híveik, követőik figyelmét. Aki nyugtalanságot kelt az utcákon, anyagi kárt is okoz az országnak, ami minden családnak ezrekben mérhető – mondta a miniszterelnök.
Urbán László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese nyilatkozott az elmúlt percekben a CNBC hírtelevízió élő adásában, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem hasonlítható össze Izlanddal.
A devizahitelezés magas arányával kapcsolatban Urbán azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a forint gyengülése egyelőre csak mintegy 10%-os. 2006-ban már volt egy hasonló, huzamosabb ideig tartó forintgyengülés, és az sem tette tömegesen fizetésképtelenné a lakosságot.
Urbán szerint csődhullámra és így a banki portfóliók bedőlésére most is csak akkor kerülhetne sor, ha egy a jelenleginél sokkal drasztikusabb forintgyengülés következne be, ezt viszont az ország fundamentumai nem indokolják.
(Portfolio)