Az orosz kormány újabb programot készít elő a nemzetközi pénzügyi válság által az orosz gazdaságra gyakorolt hatások áthidalására. A most készülő programot - amely részletesen rögzíti majd a teendőket - néhány héten belül elfogadják, s addig elegendőek a már meghozott intézkedések, amelyek alapján a kormány hatékonyan, gyorsan és rugalmasan tud reagálni. "Részletes program kidolgozásán munkálkodunk, de azért arra fel kell készülni, hogy mindig újabb váratlan kihívásokkal kerülhetünk szembe, s a kormány folyamatosan reagál majd a felbukkanó problémákra" - mondta Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes. Suvalov szerint a 2020-ig terjedő gazdasági stratégia előkészítése során a szakértők már jelezték, hogy 2011-re a kőolaj árának csökkenésére és pénzügyi problémákra kell számítani, így Oroszországot nem érték váratlanul az események, az országnak pedig kifejezetten előnyös, hogy ez előbb következett be. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)