Csütörtökön a horvát kormány ejtette tervét az állami szektor jövő évi bérbefagyasztására, a szakszervezetek nyomására. A kormány a költségvetést szerette volna jobban egyensúlyba hozni a bérek szinten tartásával. Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes szerint a költségvetést a héten úgy kell újratárgyalni, hogy az eredeti, a szakszervezetekkel kötött bérmegállapodásban szereplő 6 százalékos béremelés biztosításához további 2 milliárd kunás (350 millió dolláros) forrást találjanak, biztosítandó, hogy a GDP-arányos deficit 1,3 és 1,7 százalék közé kerüljön. A kormány szerette volna elkerülni a külső finanszírozási eszközök igénybevételét. A bérbefagyasztási terv feladása a külföldi befektetők felé rossz üzenet - kommentálták elemzők a döntést. Az ország küladóssága a GDP 90 százalékának felel meg, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 10 százaléka. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)