Csütörtökön a horvát kormány ejtette tervét az állami szektor jövő évi bérbefagyasztására, a szakszervezetek nyomására. A kormány a költségvetést szerette volna jobban egyensúlyba hozni a bérek szinten tartásával. Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes szerint a költségvetést a héten úgy kell újratárgyalni, hogy az eredeti, a szakszervezetekkel kötött bérmegállapodásban szereplő 6 százalékos béremelés biztosításához további 2 milliárd kunás (350 millió dolláros) forrást találjanak, biztosítandó, hogy a GDP-arányos deficit 1,3 és 1,7 százalék közé kerüljön. A kormány szerette volna elkerülni a külső finanszírozási eszközök igénybevételét. A bérbefagyasztási terv feladása a külföldi befektetők felé rossz üzenet - kommentálták elemzők a döntést. Az ország küladóssága a GDP 90 százalékának felel meg, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 10 százaléka. (MTI)
Erős spekulációs nyomás alatt továbbra is a forint, az ez elleni küzdelemben a jegybank kamatot emelt, ezzel jelentősen drágította a spekuláció költségét – mondta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök leszögezte: a kormány támogatja az MNB-t, abban, hogy a jegybank tegyen meg mindent, amit a forint védelmében meg kell.
A kormányfő kitért rá: miközben itthon csütörtökön négynapos hétvége kezdőik, a világban a piacok nyitva tartanak. „Budapestnek ebben a helyzetben békére és nyugalomra van szüksége”, nem hívhatja fel a figyelmet a világ előtt olyan képekkel, amelyek nyugtalanságot, randalírozást mutatnak – mondta Gyurcsány, aki arra kért minden felelős közéleti szereplőt, hívják fel erre híveik, követőik figyelmét. Aki nyugtalanságot kelt az utcákon, anyagi kárt is okoz az országnak, ami minden családnak ezrekben mérhető – mondta a miniszterelnök.
Urbán László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese nyilatkozott az elmúlt percekben a CNBC hírtelevízió élő adásában, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem hasonlítható össze Izlanddal.
A devizahitelezés magas arányával kapcsolatban Urbán azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a forint gyengülése egyelőre csak mintegy 10%-os. 2006-ban már volt egy hasonló, huzamosabb ideig tartó forintgyengülés, és az sem tette tömegesen fizetésképtelenné a lakosságot.
Urbán szerint csődhullámra és így a banki portfóliók bedőlésére most is csak akkor kerülhetne sor, ha egy a jelenleginél sokkal drasztikusabb forintgyengülés következne be, ezt viszont az ország fundamentumai nem indokolják.
(Portfolio)