Csökkentek a vezető New York-i tőzsdemutatók zárás előtt három órával, elsősorban az előző napok szárnyalását követő profitkivét és a gazdaság helyzetével kapcsolatos, tartósnak bizonyuló aggodalmak hatására. Közép-európai idő szerint 19 óra körül a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 33,93 ponttal, 2,30 százalékkal csökkent, a 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 137,71 pontos, 1,63 százalékos veszteségen állt ekkor.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta 3,40 dolláros csökkenéssel 51,10 dolláron volt a tőzsdezárás előtt három órával, az északi-tengeri Brent 2,98 dollárral 50,95 dollárra esett. Közép-európai idő szerint 19 óra körül az euró 1,2991 dollár volt. Az euró ekkor 259,90-260,40 forintot ért a bankközi piacon, a dollárt 199,48-199,72 forinton jegyezték. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)