Szerdán is veszteséggel zártak a nagy nyugat-európai részvénytőzsdék vezetői indexei, ez alkalommal azonban nem zömmel a pénzügyi, hanem az olajipari részvények is lehúzták a tőzsdemutatókat és nem utolsó sorban a legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexét, amely 0,9 százalékkal 767,23 pontra esett.
Londonban a FTSE-100 vesztesége 0,77 százalék lett, a mutató 4059,88 ponton végzett. A BP Amoco olajipari részvény 2,5 százalékkal lett olcsóbb, a Shellé 2,7 százalékkal. A pénzügyi részvények közül a Barclays Bank lett nagy vesztes 9,3 százalékos árfolyameséssel. A kedden több mint 60 százalékkal olcsóbbodott Royal Bank of Scotland banki papír most 21,4 százalékos emelkedéssel korrigált.
Frankfurtban a DAX-30 mutató 4261,15 pontig jutott, keddhez képest fél százalékkal emelkedett, elsősorban a Metro részvény 5,6 százalékos drágulásának köszönhetően. A Deutsche Bank árfolyama 3,9 százalékkal emelkedett. A párizsi CAC-40 index 0,67 százalékkal esett 2905,57 pontra. (MTI)
A brit gazdaság recessziója már elkezdődött, és jövőre meredek visszaesés várható a Bank of England szerdán kiadott új inflációs jelentése szerint. A brit jegybank drámai előrejelzésének hatására rekord mélységbe süllyedt az egyébként is jó ideje gyengélkedő font az euróval szemben. Mervyn King, a központi bank kormányzója a jelentést ismertető londoni sajtótájékoztatóján kijelentette: a brit gazdaság recessziója valószínűleg már a mostani második félévben elkezdődött.
A Bank of England szerdai jelentésében a központi forgatókönyv az, hogy a brit hazai össztermék (GDP), éves szintre számolva, 2 százalékkal visszaesik a jövő év első felében. A brit statisztikai intézet múlt hónap végén kiadott előzetes becslése szerint már a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a brit GDP az előző negyedévhez mérve. A visszaesés ténye nem lepte meg a piacot, mértéke azonban igen: elemzők előzetesen 0,2 százalékos negyedéves GDP-csökkenést jósoltak. (MTI)
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szigorítsanak a hitelminősítő intézetek tevékenységére vonatkozó szabályokon. A javaslat a pénzügyi válság kezelésére irányuló csomag részét képezi. A javaslat biztosítaná, hogy a hitelminősítéseket ne befolyásolják érdekellentétek, hogy az intézetek folyamatosan szem előtt tartsák a minősítési módszerek és a minősítések megfelelőségét, valamint hogy a hitelminősítő intézetek átlátható módon járjanak el.
A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet. Tilos lenne egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. Ezen túlmenősen tájékoztatást kellene nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltételezésekről. Évente "átláthatósági jelentést" kellene közzétenniük, valamint belső felülvizsgálattal kellene ellenőrizniük az elkészített minősítéseket.
(MTI)Októberben jelentősen csökkent a kéthetes MNB-kötvények átlagállománya, miközben a hitelintézetek egynapos betéteinek átlagállománya csaknem 302 milliárd forinttal emelkedett, amelynek hátterében a bankok fokozottan óvatos likviditáskezelése áll - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerdán publikált októberi statisztikai mérlege mind az eszköz, mind a forrásoldalon a bankok óvatos likviditáskezelését tükrözi.
Az egyéb eszközök átlagállomány-növekedésének döntő része az októberben bevezetett, kéthetes és hathónapos jegybanki hitelek igénybevételére vezethető vissza. A hitelintézetek a tulajdonukban lévő kéthetes MNB-kötvények állományát október végére 359,5 milliárd forinttal 603,9 milliárdra csökkentették. Az így felszabaduló likviditás döntő hányada az egynapos jegybanki betétbe áramlott, amelynek átlagos októberi állománya 350,6 milliárd forintra nőtt a szeptemberi 48,8 milliárd forintról.