Sok cég a kereslet csökkenése miatt termelésének a részleges leállítására kényszerül és többen felülvizsgálják eladási várakozásaikat. A Nissan cég vasárnap azt közölte, hogy soha eddig nem volt olyan gyenge az eladási mutatója, mint október első tíz napján. A japán vállalat bejelentette azt is, hogy a helyzet rosszabbodására készül Nyugat-Európában, Japánban és az Egyesült Államokban.
Eközben a pénzügyi válságon sokat veszített amerikai Citigroup azt közölte, hogy 5,5 százalékról 3,1 százalékra csökkentette a részesedését a General Motors-ban (GM). Az első számú amerikai járműgyártó árfolyama hatvan éve legalacsonyabb szintre esett a New York-i értéktőzsdén pénteken a csökkenő amerikai autóeladások és a hitelválság miatt.
A hétvégén látott napvilágot az az értesülés is, hogy az amerikai Ford Motor Co mintegy 20 százaléknyi részesedést tervez eladni a japán Mazda cégben, amelyben a jelenlegi tulajdonhányada 33,4 százalék. Hírek szerint a Ford japán cégeket bízott meg a részesedés eladásával.
A Mazda bizonyos hányadot megvásárolna a felkínálásra kerülő részesedésből, de komolyan érdeklődik a Ford-tulajdonrész iránt a Sumitomo japán kereskedőház és az indiai Tata Motors is.
Kedden a Világbank sürgette Bulgáriát: készítsen gazdasági szükségtervet, gondolván arra, hogy az úgynevezett felzárkózó gazdaságok a globális pénzügyi válság miatt komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Bulgária érzékelte ezt, derül ki a jelentésekből, melyek szerint a jövő évi gazdasági bővülésre vonatkozó 6,5 százalékos régebbi prognózisát hétfőn 4,7 százalékosra vette vissza.
A Világbank bulgáriai képviselője szerint nincsenek megfelelő intézkedési tervek: a munkanélküliség növekedése esetére például nincs a hazai kereslet stimulálását célzó intézkedés. A kiadások csökkentése helyett a kormányzat nagy beruházásokat tervez a nagy tartalékokból, mert aggódik a külföldi befektetések elapadásától. Az országnak jelentős fizetési mérleghiánya van, emiatt, valamint jelentősebb küladósságának apasztása miatt erősen függ a hitelfelvételektől, e tekintetben olyan sérülékeny, mint a kis balti államok.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága felkéri a kormányt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani, mondta el Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után. A főigazgatót a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot, és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról hallgatták meg.
A bizottság alelnöke elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar gazdaság, a forint, és a tőzsdei részvények árfolyamának alakulását, és amennyiben szükséges, akár soron kívül is meghallgatják az NBH főigazgatóját arról, hogy miképpen próbálja a szolgálat kivédeni a külföldről érkező beavatkozásokat. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ugrásszerűen megnőnek, így több pénzügyi forrást kell biztosítani számukra. A bizottság alelnöke szerint a jövő évi, többször átdolgozott költségvetésben az NBH számára címzett összeg elégséges a szolgálat megnövekedett feladatainak ellátására, a pontos összeget azonban nem tudta megnevezni. (FH)