Hétfőn 3,6 százalékkal erősödött a tokiói értéktőzsde fő mutatója, a Nikkei225. A növekedéshez hozzájárult az az értesülés, hogy a Panasonic cég negyedéves adózott eredménye várhatóan meghaladja majd a vártat. Általában erősítette az exportra termelő cégek részvényét a gyengülő jen.
A Nikkei című üzleti napilap úgy tudja, hogy a Nippon Steel és a JFE Holdings emelik a nyereségükkel kapcsolatos előrejelzést az alacsonyabb költségek és a termékeik árának a növekedése hatására. A két acélipari cég árfolyama jelentősen erősödött.
A Nikkei225 index 3,6 százalék (311,77 pont) emelkedéssel 9005,59 ponton fejezte be a kereskedést. A bankközi devizapiacon az euró 1,3466 dollárra erősödött a pénteki 1,3425 dollárról. A dollár 101,55 jenről 102,04 jenre nőtt. A WTI olajfajta hordónkénti ára 1,88 dollár emelkedéssel 73,73 dolláron állt. (MTI)
Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)
Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)