Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve.
Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
A hétfői emelkedés után kedden ismét esett a szabadpiaci határidős nyersolaj ára New Yorkban és Londonban is. Az áresést elsősorban az amerikai kormányzat energiaügyi tájékoztató ügynökségének jelentése váltotta ki, melyben az áll, hogy a világ olajfogyasztása az idén és jövőre is mérséklődik, 2008-ban még csak napi átlagban 50 ezer hordónyival, de jövőre 450 ezernyivel.
Az amerikai könnyűolaj januári lejáratra 1,64 dollárra olcsóbbodott és New Yorkban a napot hordónként 42,07 dolláros árral zárta. A Brent Londonban nagyobb mértékben olcsóbbodott, legutolsó kereskedési ára 41,40 dollár volt, ami hétfőhöz képest 2,02 dolláros csökkenés. (MTI)
A nap közbeni nyereségnél alacsonyabban, de még a pozitív zónában zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei. Az emelkedést elsősorban az energia- és járműipari részvények biztosították, utóbbiak a 15 milliárd dolláros amerikai autóipari mentőterv hírére. A piacokat azonban - mondják az elemzők - továbbra is nyomasztja a recessziós környezet, az olajár mérséklődésének jó hírét ezek inkább elnyomják majd. Az FTSEurofirst 300 index mindazonáltal 1,4 százalékos emelkedéssel 860,51 ponton tudott zárni.
Londonban a FTSE-100 index több mint 2 százalékkal 4388,62 pontig emelkedve zárt. Kiemelkedően, 8,8 százalékkal szökkent fel az Aviva biztosítói részvény ára, de 7 és fél százalékot erősödött a Centrica gázszolgáltató papírja és egyes kiskereskedelmi vállalati részvények (Kingfisher, Morrison) is 6 százaléknál jobban drágultak. A DAX-30 részvényindex emelkedése Frankfurtban zárásra 1,34 százalék lett, a mutató 4779,11 pontig jutott. Itt a járműipari részvények voltak a nap nagy nyertesei: többek között a BMW 5,6 százalékot, a Continental 6,3 százalékot, a Daimler 4,35 százalékot drágult. Az Infineon chipgyártó részvénye ugyanakkor 10,8 százalékot zuhant. Párizsban a CAC40 tőzsdeindex 3297,80 pontra (1,55 százalékkal) erősödött. (MTI)