Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve.
Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)