Az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy szerdán "a gazdasági helyzetnek megfelelő kitűnő döntésnek nevezte", hogy a központi bankok egyeztetett intézkedéssel, fél-fél százalékponttal csökkentették az irányadó kamatokat. "A bizalmi válsággal szemben összehangolt intézkedésekkel lehet csak megnyugtatni a piacokat" - hangsúlyozta Sarkozy a franciaországi Évianban egy nemzetközi világpolitikai konferencián. Az elnök szerint a kamatcsökkentések kiváló választ adnak a jelenlegi helyzetre, a pénzügyi intézmények likviditási problémáira és megkönnyítik a befektetéseket. "Üdvözölöm a döntést, amely már egy ideje kívánságaim között szerepelt" - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a nemzetgyűlésben a politikai pártok a gazdasági válságról tartottak vitanapot, amelyen Francois Fillon kormányfő a gazdaságok és a vállalatok számára "erős jelzésnek" minősítette a kamatcsökkentést, amelyet "türelmetlenül várt mindenki". Megvédte azt a döntést is, hogy a francia-belga Dexia bankcsoportot megmentették. "Az állam nem a vezetők megmentéséért cselekszik. A Dexia irányítói leköszöntek. A francia állampolgárokat, a vállalatokat, a munkahelyeket, a gazdaságunkat kell megóvni. Ehhez az állam szavát adja" - fogalmazott Fillon.
Egész nap mínusz 4-5 százalékon voltak az OTP részvényei, zárás előtt azonban hirtelen elkezdtek esni a bank papírjai. Végül az OTP 2800 forinton, 10,5 százalékos mínuszban zárt. Zárásra fel is függesztették a részvények kereskedését.
A BÉT egész nap mínuszban mozgott, végül mínusz 5,5 százalékon zárt 11 981,5 ponton. A Mol mínusz 6 százalékon zárt 9350 forinton.
Komoly csökkenéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, miután a nap nagyobbik felében stagnáltak. A New York-i árupiacon az olaj januári jegyzése 4,46 dollárral, azaz közel tíz százalékkal 47,98 dollárra nőtt.
A tőzsdemutatók egy százalékot meghaladó csökkenéssel kezdtek. Nem sokkal később azonban visszaerősödtek a szerdai záró érték közelébe, majd a kereskedés leállítása előtt mintegy másfél órával kezdtek el ismét hanyatlani.
Két hatás befolyásolta alapvetően a tőzsdemutatókat. Gyengítette azokat a járműgyártók árfolyamesése, mert bizonytalan, hogy a szenátus rábólint-e az ágazatnak nyújtandó 14 milliárd dolláros állami támogatásra.
Erősítette a tőzsdemutatókat, hogy a kőolaj árának az emelkedésére drágultak az olajipari részvények. Rontott viszont az általános hangulaton az a csütörtöki adat, amely szerint a múlt héten 573 ezer volt a munkanélküli segélyt először kérők száma az Egyesült Államokban. 26 év óta nem regisztráltak ilyen magas számot.
Az euró 1,3332 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,3019 dollárról. A dollár 196,49 forinton volt a szerdai 201,99 forintot követően (-2,72 százalék). Az euró 262,28 forintot ért az egy nappal korábbi 263,72 forint után (-0,55 százalék). (MTI)
Négy dollárt meghaladó mértékben, több mint tíz százalékkal nőtt a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 4,99 dollár emelkedéssel 47,39 dolláron fejezte be a napot.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 4,46 dollárral 47,98 dollárra nőtt.
A szakérők azt mondták, hogy a piacra elsősorban a Nemzetközi Energiaügynökségnek (IEA) az a várakozása hatott, hogy jövőre ismét élénkül a globális olajkereslet.
< p> Árnövelő tényező volt a szaúdi olajügyi miniszternek az a bejelentése is, miszerint az OPEC vezető exportálója a múlt hónapban napi 8,49 millió hordó kőolajat termelt. Ez kevesebb volt a szakértői várakozásoknál, és megfelelt Szaúd-Arábia termelési kvótájának.Erősítette még az árat a dollár gyengülése, továbbá az a várakozás, hogy december 17-i ülésén az OPEC jelentősen csökkenti a termelési kvótáját, illetve, hogy a termelés visszafogásához csatlakozik a szervezeten kívüli Oroszország is. (MTI)