Az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy szerdán "a gazdasági helyzetnek megfelelő kitűnő döntésnek nevezte", hogy a központi bankok egyeztetett intézkedéssel, fél-fél százalékponttal csökkentették az irányadó kamatokat. "A bizalmi válsággal szemben összehangolt intézkedésekkel lehet csak megnyugtatni a piacokat" - hangsúlyozta Sarkozy a franciaországi Évianban egy nemzetközi világpolitikai konferencián. Az elnök szerint a kamatcsökkentések kiváló választ adnak a jelenlegi helyzetre, a pénzügyi intézmények likviditási problémáira és megkönnyítik a befektetéseket. "Üdvözölöm a döntést, amely már egy ideje kívánságaim között szerepelt" - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a nemzetgyűlésben a politikai pártok a gazdasági válságról tartottak vitanapot, amelyen Francois Fillon kormányfő a gazdaságok és a vállalatok számára "erős jelzésnek" minősítette a kamatcsökkentést, amelyet "türelmetlenül várt mindenki". Megvédte azt a döntést is, hogy a francia-belga Dexia bankcsoportot megmentették. "Az állam nem a vezetők megmentéséért cselekszik. A Dexia irányítói leköszöntek. A francia állampolgárokat, a vállalatokat, a munkahelyeket, a gazdaságunkat kell megóvni. Ehhez az állam szavát adja" - fogalmazott Fillon.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)