A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)
A pénzügyi válság kapcsán az FBI is többet vizsgálódna, de ehhez jelenleg nincs elegendő munkatársa és forrása. A The New York Times vasárnapi kiadásának nyilatkozva az FBI vezetőhelyettese elmondta: a 2001. szeptember 11-i merényletek után a nemzetbiztonságra összpontosítottak, most az FBI szeretné megduplázni azon ügynökei számát, akik a gazdasági bűnözéssel foglalkoznak.
A nyilatkozat szerint az FBI már 2004 óta figyelmeztet egy fenyegető jelzálogpiaci válságra, és többször javasolta az amerikai kormányzatnak - eredmény nélkül - hogy a pénzügyi ágazatban rendeljenek el bizonyos vizsgálatokat. 2001 óta az FBI gazdasági bűnözéssel foglalkozó alkalmazottainak számát 600 fővel - a 2001 előtti szám több mint harmadával - csökkentették. Ennek megfelelően a pénzügyi intézmények elleni vádemelések száma 2000 és 2007 között a korábbi felére csökkent, míg a biztosítási csalások büntetési ügyei 75 százalékkal estek vissza.
A devizahitelekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések egyike lehet a futamidők módosítása – mondta Veres János pénzügyminiszter. Támogatásról nincs szó, de részletekbe nem kívánt bocsátkozni, mert még nincs végleges álláspont a kérdésben. Szerdán döntenek az intézkedésekről.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szombati nemzeti csúcson arról beszélt, a kormány azt tervezi, hogy segítséget nyújt a devizahitellel rendelkezőknek, és az ezzel kapcsolatos javaslat jövő szerdán kerülhet a kormány elé. A kormányfő szerint nem költségvetési forrásból, hanem a hitelszerződések átalakításával segítenék, hogy a törlesztő részletek ne növekedjenek drasztikusan.
A pénzügyi tanácsadással foglakozó vállalkozások sem vonhatják ki magukat a pénzügyi válság hatósugarából annak ellenére, hogy ez a tevékenységi csoport az elmúlt években stabilan működött - prognosztizálja az Opten Kft. A céginformációval foglalkozó társaság rövid elemzésében ismerteti: Magyarországon jelenleg több mint 18 ezer olyan cég van, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi tanácsadás. Ezek a cégek összesen 33 ezernél is több alkalmazottat foglalkoztatnak. A szektor súlyát jól mutatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 520 milliárd forint "üzletviteli szaktanácsadás" tevékenységhez sorolható számlát állítottak ki 2007-ben.
Az Opten megjegyzi: a pénzügyi válság következményeként a lakosság egyre szkeptikusabb a "biztos befektetésekkel" és a gazdasági szakemberekkel szemben, és ez kihat a pénzügyi tanácsadó cégek tevékenységére is. Az Opten azonban rámutat: eddig az a mondás járta, hogy az információ hatalom, most már azt kell, hogy mondjuk: "az információ a túlélés elengedhetetlen feltétele" - fogalmaznak a közleményben.
Az elemzők szerint hétfői ülésén nem változtatja meg a 8,50 százalékos irányadó kamatot a monetáris tanács. A Reuters legfrissebb felmérésében résztevők közül 13 elemző változatlan kamatszintet, két elemző 50 bázispontos kamatemelést vár a monetáris tanács hétfői ülésén. A szakértők szerint decemberig már nem változik a kamat, a jövő év végére viszont 7,50 százalékra csökken.
Az MTI által előzetesen kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett kilenc nagy londoni befektetési bank térségi szakértői közül - alapeseti prognózisként - egy sem vár kamatmódosítást hétfőre. Ugyanakkor teljes bizonyossággal nem zárják ki az esetleges szigorítást. A citybeli elemzők visszatérő érvelése az, hogy kamatmozgatással most nem érhető el eredmény, az MNB elsődleges feladata a likviditási helyzet kezelése.