Csütörtökön, előre jelzett makrogazdasági adatok híján, viszonylag szilárdnak ígérkezik a forint, a térségi irányzatot követheti. Az év vége felé elképzelhető, hogy 260/euró alatt lesz az árfolyam, írta elemzők véleményét idézve csütörtök reggel a Dow Jones hírügynökség. A londoni bankközi piacon a forint csütörtök reggel, 271,00-50/eurón, 0,22 százalékkal jobb volt a kora hajnalinál, és 7,18 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint a tavalyi év végén. Ugyanakkor a forint 216,49-67/dollár volt, 0,18 százalékkal jobb a kora hajnalinál, 24,91 százalékkal gyengébb, mint tavaly év végén.
A szlovák korona csütörtök reggel, 30,385-425/eurón, 9,54 százalékkal erősebb (szerda reggel 9,65 százalékkal erősebb), a cseh korona, 25,72-75/eurón, 2,93 százalékkal erősebb (szerda reggel 2,88 százalékkal erősebb), a lengyel zlotyi, 3,8181-231/eurón, 6,04 százalékkal gyengébb (szerda reggel 6,46 százalékkal gyengébb) volt az euróval szemben, mint év végén.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)