Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szigorítsanak a hitelminősítő intézetek tevékenységére vonatkozó szabályokon. A javaslat a pénzügyi válság kezelésére irányuló csomag részét képezi. A javaslat biztosítaná, hogy a hitelminősítéseket ne befolyásolják érdekellentétek, hogy az intézetek folyamatosan szem előtt tartsák a minősítési módszerek és a minősítések megfelelőségét, valamint hogy a hitelminősítő intézetek átlátható módon járjanak el.
A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet. Tilos lenne egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. Ezen túlmenősen tájékoztatást kellene nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltételezésekről. Évente "átláthatósági jelentést" kellene közzétenniük, valamint belső felülvizsgálattal kellene ellenőrizniük az elkészített minősítéseket.
(MTI)A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meg akarja kétszerezni, 500 milliárd dollárra, a kormányzati hitelezésre rendelkezésre álló alapját, hogy a globális válságból eredő kihívásokra reagálni tudjon, közölte az IMF a honlapján. Az IMF-nek jelenleg 250 milliárd dollárja van kormányoknak nyújtandó kölcsönökre. Ehhez Japán ígért még pótlólagos 100 milliárd dollárt. A további 150 milliárd dollár megszerzésének lehetőségeit az igazgatótanács rövidesen áttekinti. Nem csak néhány gazdag ország megcsapolására gondolnak, ehelyett szó lehet a tagországok IMF-kvótájának növeléséről vagy kötvénykibocsátásról is.
A globális válság kapcsán az IMF eddig összesen 47,9 milliárd dollár készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Fehéroroszország, Izland, Lettország, Pakisztán, Szerbia, Ukrajna és Magyarország számára. Jóváhagyás alatt van egy keret El Salvador számára, és az IMF tárgyal Törökországgal. Ahogy halad az idő, más országoknak is szükségük lesz finanszírozásra, írták az IMF-jelentés szerzői. (MTI)