Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szigorítsanak a hitelminősítő intézetek tevékenységére vonatkozó szabályokon. A javaslat a pénzügyi válság kezelésére irányuló csomag részét képezi. A javaslat biztosítaná, hogy a hitelminősítéseket ne befolyásolják érdekellentétek, hogy az intézetek folyamatosan szem előtt tartsák a minősítési módszerek és a minősítések megfelelőségét, valamint hogy a hitelminősítő intézetek átlátható módon járjanak el.
A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet. Tilos lenne egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. Ezen túlmenősen tájékoztatást kellene nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltételezésekről. Évente "átláthatósági jelentést" kellene közzétenniük, valamint belső felülvizsgálattal kellene ellenőrizniük az elkészített minősítéseket.
(MTI)Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.