Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szigorítsanak a hitelminősítő intézetek tevékenységére vonatkozó szabályokon. A javaslat a pénzügyi válság kezelésére irányuló csomag részét képezi. A javaslat biztosítaná, hogy a hitelminősítéseket ne befolyásolják érdekellentétek, hogy az intézetek folyamatosan szem előtt tartsák a minősítési módszerek és a minősítések megfelelőségét, valamint hogy a hitelminősítő intézetek átlátható módon járjanak el.
A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet. Tilos lenne egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. Ezen túlmenősen tájékoztatást kellene nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltételezésekről. Évente "átláthatósági jelentést" kellene közzétenniük, valamint belső felülvizsgálattal kellene ellenőrizniük az elkészített minősítéseket.
(MTI)Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)