A vezető amerikai távközlési cég, az AT&T bejelentette, hogy kénytelen lesz 12 ezer állást felszámolni a jövő év végéig a nehezedő gazdasági helyzet, illetve hagyományos üzleti tevékenysége forgalmának csökkenése, a költségcsökkentés, illetve szerkezeti átalakításának szükségessége miatt. A jövő évre a vállalatóriás az idei szinten tartja beruházásait, de teljes kiadásait 12 százalékkal szeretné mérsékelni. Az idén a mostani - a dolgozók 4 százalékát érintő - létszám leépítési bejelentés a második az AT&T-nél: áprilisban már beharangozott egy 4,6 ezer fős karcsúsítást, és tavaly már kilátásba helyeztek egy három évre szóló 10 ezer fős leépítést. (MTI)
A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken tovább emelkedett: még tartott a bíztatás, amelyet a piac a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentéstől és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési tervétől kapott. Reménykedve a fontos külpiacok jobb gazdasági növekedésében, pénteken is drágultak az acél-, a gép- és az építőipari részvények, a kereskedőházak és a szállítmányozási cégek papírjai. Tartós hatást azonban nem jósolnak elemzők, hiszen a közvetlenül érdekelt sanghaji tőzsdén pénteken már lefelé tartó kiigazítás követte a csütörtöki, 6,57 százalékos ugrást. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 2,2 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 0,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 1,2 százalék körüli veszteségben volt a csütörtöki záróhoz képest. A tokiói tőzsdét kezdetben segítette a friss adat is arról, hogy októberben váratlanul csökkent a munkanélküliség Japánban, 3,7 százalékra a szeptemberi 4,0 százalékról. Utóbb azonban lelohasztotta a lelkesedést, fékezve a további nyereségeket, a másik, pénteken megjelent hivatalos adat arról, hogy a japán ipari termelés viszont meredeken csökkent októberben, a vártnál nagyobb hazai recessziót valószínűsítve. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 138,88 pontos, azaz 1,66 százalékos nyereséggel 8512,27 ponton zárt, 44,39 százalékkal alacsonyabban az év véginél.
Az index ezen a héten 7,60 százalékot nyert - az e havi vesztesége 0,75 százalék -, a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot csökkent, az első félévben 11,93 százalékot veszített az index. Tavaly 11,13 százalékot csökkent, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.
Magasan elsőrendű szintre, az eddigi "A"-ról "A plusz"-ra javította csütörtökön Szlovákia hosszú futamú adósi besorolását a Standard & Poor's, a szlovák gazdaság versenyképességének várható javulására és a januári eurócsatlakozásra hivatkozva. A hitelminősítő egyben lehető legjobb szintre, "AAA"-ra emelte "AA plusz"-ról a devizaátutalási és konvertibilitási kockázatokat mérő osztályzatot.
Szlovákia hosszú ideje az első közép-európai EU-tagállam, amelynek adósbesorolásait valamely nagy nemzetközi hitelminősítő javítja, sőt Kelet-Európa EU-gazdaságait az utóbbi hetekben példátlan ütemű leminősítési hullám sújtotta a pénzügyi-likviditási válság hatásai miatt. A Fitch Ratings a hónap elején egyszerre három EU-tagállam - Magyarország, Románia, Bulgária - szuverén besorolásának rontásáról döntött. A cég az addig "BBB plusz" szintű magyar besorolást egy fokozattal "BBB"-re csökkentette. A Standard & Poor's a múlt hét elején rontotta ugyanilyen szintre a magyar adósosztályzatot.
A magyar besorolás az S&P csütörtöki szlovák felminősítése után mindkét cég listáján négy fokozattal marad el Szlovákiáétól. A Fitch és az S&P Románia minősítését nemrég egyaránt két fokozattal a befektetési sáv alá, az addigi "BBB"-ről "BB plusz"-ra rontotta. Románia az egyetlen ország az EU-ban, amelynek immár több nagy hitelminősítőnél nincs befektetésre ajánlott osztályzata. (MTI)
A török kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 15 százalékról csökkenti a legalább egy évre lekötött bankbetétekre vonatkozó kamatadót, mert ösztönözni akarja a megtakarításokat a gazdaságot élénkítendő hitelezés fedezetéül, írta csütörtöki számában a Radikal című lap a hírforrás megnevezése nélkül. Törökországban átlagosan 45 nap a bankbetétek lekötési ideje, ez korlátozza a bankok hitelnyújtási lehetőségeit. A hitelezés megkönnyítése céljából a kormány azt is kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi kétszeresére, 100 ezer lírára (hozzávetőleg 13 millió forintra) a betétek állami garanciáját. A kormány gazdaságélénkítő terveinek célja javítani a lakosság hangulatát és visszaszerezni a pénzügyi rendszer iránti bizalmát, amit igencsak megtépázott a pénzügyi válság, elsősorban az óriásra duzzadt folyómérleghiány miatt. A deficit az idén elérheti az 50 milliárd dollárt.
A gazdaság élénkítéséhez Ankara már megszerezte a Nemzetközi Valutalap(IMF) és az EBRD támogatását is. Az IMF a héten hétfőn hagyott jóvá 19 milliárd dolláros készenléti keretet Törökországnak, miután az előző, 10 milliárd dolláros készenléti szerződés májusban lejárt. Törökország eredetileg ennél nagyobb keretet, legalább 30 milliárd dollárt remélt. (MTI)