Bár a kínai központi bank szerint a gazdaság jó állapotban van, Kínának is fel kell készülnie a globális pénzügyi válságra. Csou Hsziaocsuan (Zhou Xiaochuan), a bank kormányzója parlament állandó bizottsága előtt vasárnap tartott beszámolójában közölte, hogy a központi bank tervet dolgoz ki arra az esetre, ha a bankok azonnali segítségre tartanának igényt.
Kína a tőkemozgás ellenőrzése és a konzervatívnak tartott banki gyakorlata miatt közvetlenül kevésbé van kitéve a globális pénzügyi válság hatásainak, közvetetten azonban igen. A harmadik negyedben a bruttó hazai termék növekedési üteme 9 százalékra lassult a második negyedévi 10,1 százaléktól, és a kormány ezért a múlt héten növekedést ösztönző intézkedéseket jelentett be.
A Kanton dél-kínai tartományban működő külföldi vállalatok szövetségének kimutatása szerint üzemek ezreit lesznek kénytelenek bezárni még az idén a külső piaci hatások, vagyis a piacok összeszűkülése és a gyártási költségek növekedése miatt. A tartományban működő 45 ezer exportra berendezkedett cégből 9 ezret számolhatnak fel januárig, és ez 2,7 millió ember, vagy még több állását is jelentheti a szövetség kimutatása szerint. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.