Csaknem három évtizede nem mutatott ilyen alacsony értéket az amerikai feldolgozóiparban dolgozó beszerzési menedzserek véleménye alapján számolt index: decemberre a menedzserek intézete, az ISM 32,4 pontot számolt, ami nem csupán - 50 pont alatti értékével - zsugorodást jelez ezen ipari ágazatban, hanem elmaradt az előzetes elemzői várakozásoktól (35,5 pont) és még inkább a novemberi szerény 36,2 ponttól is. (MTI)

Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.

A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.

John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.

Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.

Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.

A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)

Változatlanul hallani sem akarnak az euróról a britek, annak ellenére, hogy pénzük, a font sterling mélységi árfolyamrekordokat döntöget a közös európai valutával szemben, alaposan megdrágítva az utazásokat és a kontinensen lakó több százezernyi brit életét.

A BBC újévi országos felméréséből kiderül, hogy a brit választók 71 százaléka elutasítja a font feladását és az euró meghonosítását; a támogatók tábora alig 23 százalékos. Az elutasítók közül mindössze 15 százalék mondta azt, hogy a font meredek árfolyamveszteségei miatt a korábbinál inkább hajlana az euró elfogadására egy esetleges népszavazáson, de az eurót elvetők 69 százalékát a font gyengülése sem érdekli.

A brit valuta - jó ideje tartó folyamatos és meredek esés után - a hét elején a lélektani határnak tekintett egy euró közelébe, egyben mélységi rekordra süllyedt a londoni bankközi kereskedésben, a minden eddiginél súlyosabb brit recessziós előrejelzések és a további agresszív jegybanki kamatcsökkentési várakozások hatására.

Pénteken, az újév első kereskedési napján valamelyest visszaerősödött ugyan a font - az euró egysége 0,9603 fontra gyengült a hétfői, 0,98 körüli font/eurós történelmi mélypontról, vagyis a font a hét eleji, 1,02 euró alatti szintről valamivel 1,04 fölé emelkedett vissza -, így is azonban 30 százalékkal jár az egy évvel ezelőtti árfolyamszint alatt. (MTI)

Németországban tavaly rekord magasságba szökött a foglalkoztatottak száma: az év egészében 40,35 millióan voltak állásban, amire a német újraegyesítés, 1990 óta nem volt példa. A statisztikai hivatal közlése szerint ez 1,5 százalékkal, azaz 582 ezerrel több, mint 2007-ben. 2007-ben ennél is nagyobb, 1,7 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A robusztus gazdasági növekedésnek köszönhetően három és fél évig tartó fellendülést élvezhetett a német munkaerőpiac, ám elemzők szerint a következő hónapokban várhatóan megfordul a pozitív irányzat a globális pénzügyi válságot követő recesszió miatt. (MTI)

Péntek reggel emelkedéssel nyitottak a nyugat-európai részvénypiacok, elsősorban a banki és az árupiaci papírok drágultak, az olajipari cégek gyengültek az olaj árának csökkenése miatt. A nap csendesnek ígérkezik, a piacok várják az Egyesült Államok és az euróövezet decemberi feldolgozóipari adatait. (MTI)

Az euróövezetben rekord mélységbe zuhant a feldolgozó ipar teljesítménye decemberben: a Reuters-kezelte beszerzőmenedzser-mutató 33,9 pontot tett ki, amire eddig még nem volt példa az adatok megfigyelésének 11 éves történetében. A mutató - ami 50 pont alatt zsugorodást, a fölött bővülést jelez - novemberben a végeleges adatok szerint 35,6 pontra esett az októberi 41,1 pontról. Az elemzők 34,5 pontot vártak decemberben. A mutató 50 pont alatti értékekkel hetedik hónapja jelzi a teljesítmény visszaesését az előző hónaphoz képest. A felmérés szerint a kilátások továbbra is rosszak, mivel az új megrendelések almutatója is rekord mélységbe süllyedt, 26,4 pontra a novemberi 28,8 pontról. (MTI)

Az orosz fogyasztói árak december 29-én 13,3 százalékkal haladták meg tavalyi év végi szintjüket - jelentette szerdán az orosz statisztikai hivatal. Ezzel a gyakorlatilag tizenkét havi inflációnak tekinthető mutató kissé elmarad a 13,5 százalékos idei legutóbbi hivatalos inflációs előrejelzéstől. Tavaly 11,9 százalék volt a tizenkét havi fogyasztói áremelkedés Oroszországban. (MTI)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretben állapodott meg Fehérorszországgal, a megállapodást várhatóan januárban jóváhagyják, és utána Fehéroroszország azonnal lehívhatja az első, 800 millió dolláros részletet. Az IMF-fel egyeztetett kiigazítások között költségvetési mértéktartás, az állami beruházások visszafogása, a bankok kölcsönpolitikájának irányítása, a közszférában érvényesítendő bérmérséklet szerepel, továbbá a szociális védőháló megerősítése a legjobban rászorulók számára, az IMF közleménye szerint. (MTI)

Szerdán vegyesen indult a részvénykereskedés a Wall Street-en: a DJIA ipari mutató 10,04 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,67 pontos, 0,04 százalékos csökkenéssel nyitott. Mintegy fél óra múlva a DJIA mutató 0,39 százalékos, a Nasdaq 0,63 százalékos emelkedésnél járt. (MTI)

Negyedszázados történetének legrosszabb évét zárta szerdán a Londoni Értéktőzsde (LSE) irányadó árfolyammutatója, a FTSE-100-as, amely értékének csaknem egyharmadát elvesztette 2008-ban. Az 1984. január 3-án, ezer pontos bázisszinten indult FTSE-100-as az idei utolsó, rövidített kereskedési napon ugyan 1 százalékhoz közeli nyereséggel 4434,17 ponton zárt, ez a szint azonban 31,5 százalékkal marad el az év eleji nyitó szinttől. Ekkora éves veszteséget a fő londoni árfolyammutatóban még nem mértek; a korábbi legnagyobb éves zuhanás 2002-ben volt, amikor 24,2 százalékot esett az irányadó tőzsdeindex. (MTI)

Erősödéssel zárta a forint 2008 utolsó kereskedési napját Budapesten a bankközi devizapiacon. A budapesti bankközi devizapiacon szerda délután 264,50/75 forint volt az euró árfolyama, szemben a keddi 267,00/20 forintos árfolyammal, miközben szerdán reggel még 267,60/70 forinton jegyezték az eurót. A kialakult trendet az alacsony forgalommal és egy magyar piaci szereplő viszonylag aktív szereplésével magyarázták a kereskedők. A dollár árfolyama szerda délután 189,50/190,00 forintra nőtt a keddi 188,90/189,00 forint után. (MTI)

Az idén 72,4 százalékkal esett - a tavalyi év utolsó kereskedési napjához képest - az orosz tőzsde RTS tőzsdemutatója, amely 631,89 ponton zárta az idei évet. Ezzel az index egyike a világon a legrosszabbul teljesítő mutatóknak. Az MSCI felzárkózó piaci index közel 40 százalékot vesztett az idén. Az RTS indexnek ugyanakkor nem ez volt az eddigi legrosszabb éve: 1998-ban, az orosz tőzsdeválság idején 85 százalékot esett. (MTI)

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 44,73 pontos, 0,36 százalékos csökkenéssel, 12 241,69 ponton zárt az év utolsó kereskedési napján, szerdán. Egy év alatt 53,3 százalékot, 13 994 pontot veszített értéléből a BUX, az index az előző év végén 26.235 ponton állt. A Mol árfolyama szerdán 1,30 százalékkal 9870 forintra csökkent, az OTP részvények ára 0,76 százalékkal 2875 forintra esett. (MTI)

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3 és 5 éves lejáratú államkötvényekre hirdetett visszavásárlási aukciót szerdán. Az ÁKK a 2012/F és a 2012/C jelű 3 éves kötvényekre hirdetett meg visszavásárlási aukciót. Az F kötvényre 2,266 milliárd, a C kötvényre 14,5 milliárd forint értékben tettek ajánlatot az elsődleges forgalmazók. Az ÁKK az F kötvényre 1,0 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot 9,15 százalékos átlaghozammal, a C kötvényre 10,9 milliárd forint értékben 9,41 százalékos átlaghozammal. A 2012/D jelű 5 éves kötvényre 500 millió forint értékben tettek ajánlatot, amit az ÁKK nem fogadott el. (MTI)

Kedd reggel a nyugat-európai részvénypiacok emelkedéssel kezdtek, folytatva az előző üzleti nap emelkedő irányzatát. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,1 százalékos nyereséggel kezdett, és 819,26 pontra kúszott fel. Az index az idei évet várhatóan mintegy 46 százalékos rekordmértékű csökkenéssel zárja majd. (MTI)

A devizapiacon is minimális a forgalom, így nagy ingadozások jellemzik a kereskedést. Az euró ára a reggeli 266,5 forint közeli szintről 268 forint környékére is emelkedett, majd onnan visszakorrigált a 267,5-es szintre. Az utolsó kötés 267,47 forinton volt.

Az orosz Gazprom energetikai konszern, amely a világ legnagyobb földgázkitermelője, adózott eredményét 83 százalékkal növelte az év első felében az áremelkedéseknek és az európai értékesítés bővülésének köszönhetően. A társaság bejelentése szerint az eredmény a június 30-ig tartó első fél évben 573,8 milliárd rubelre (19,6 milliárd euró) növekedett a 2007 év első fél évi 313,2 milliárd rubelről. Az árbevétel 53 százalékkal 1,74 billió rubelre növekedett az egy évvel korábbi 1,14 billió rubelről, amiben közrejátszott a felfutó kivitel mellett a hazai földgázárak január elejei 25 százalékos drágulása is. (MTI)

A kereskedés első húsz percében mindössze 272 millió forintnyi forgalom volt a pesti börzén. A részvényindex 0,8 százalékos pluszban van, a vezető papírok mindegyike erősödik. A kereskedés intenzitását jelzi, hogy a tíz legforgalmasabb részvény közül kettő, az FHB és a Bookline kereskedési értéke még az 1-1 millió forintot sem érte el.

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj kedd reggel 40,08 dollár volt Londonban februárra, 47 centtel olcsóbb a hétfői zárónál. A nyersolaj ára kedden újból csökkent az előző két üzleti nap emelkedése után. Az áresés arra utal, hogy a piac a kereslet általános visszaesésének hatását erőteljesebbnek ítéli meg, mint az Izrael és a Hamasz közötti ellenségeskedésnek az olajkínálatot mérséklő esetleges hatását. (MTI)

Tegnap délutáni erősödését követően a hajnalai órákban ismét gyengült a dollár az euróval szemben. A leértékelődés hátterében a gázai konfliktus és a vele járó olajár-emelkedés áll, ez ugyanis igencsak fokozza a recesszió mélyülésével kapcsolatos aggodalmakat. Míg tegnap a déli órákban 1,4355 körüli szinten jártak az euro/dollár jegyzések, addig a késő esti órákban már csak 1,3914 dollárt kellett adni egy euróért. A hajnali órákban újabb leértékelődési nyomás nehezedett a dollárra, így ma reggel 1,4130 körüli szinten is járt az árfolyam. Jelenleg 1,4020 körüli szinten mozognak a jegyzések. (Portfolio.hu)

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 239,73 pontos, 1,93 százalékos csökkenéssel, 12 165,22 ponton zárt hétfőn. A Mol árfolyama 4,61 százalékkal 9825 forintra esett, az OTP részvények ára 1,75 százalékkal 2862 forintra csökkent. (MTI)

vezető belga pénzügyi csoport, a magyar K&H bankot is tulajdonló KBC hétfőn jelezte, hogy idei negyedik negyedévi eredményét 900 millió euró körüli veszteségleírás terheli majd, de azt nem közölte, hogy ennek okán milyen eredmény várható majd a negyedévre. A harmadik negyedévre hasonló nagyságú veszteséget jelentett a KBC, az elsőt fennállása óta. A mostani bejelentés összefügg a csoport egyes kötvényeire - CDO-ira - vonatkozó Moody's leminősítéssel, melyet a minősítő a nemzetközi gazdaság további romlásának kilátásával indokolt. (MTI)

A moszkvai tőzsde új szabályai szerint ha egy részvény árfolyama 15 százalékkal változik az előző záróárhoz képest, egy órára felfüggesztik a papír kereskedését, ha viszont 25 százalékkal, akkor a nap folyamán már nem folyhat üzletelés az adott részvénnyel a tőzsdén. A tőzsdetársaság ezzel az eddigiekhez képest szabadabbá tette a részvényekkel folyó üzletelést, így szeretné visszacsábítani a befektetőket, külföldieket és orosz intézményi befektetőket is, elsősorban a londoni tőzsdéről. Átpártolásuk fő oka éppen az eddig túl szigorú moszkvai kereskedési rendszer volt, ahol az utóbbi időben gyakran és hamar - 5 százalékos árváltozásnál - állították le az üzletkötéseket, majd ennek nyomán éppen a befektetők hiánya miatt vált rendszeresen akadályozottá a kereskedés. (MTI)

Hétfő reggel a nyugat-európai részvénypiacok a vártnál gyorsabb ütemben javultak, mert az olaj- és a nyersanyagipari részvényeknek sokat segít az árupiaci áralakulás. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos nyereséggel kezdett, az első óra vége felé 1,05 százalékos nyereséggel 812,10 pontnál tartott. (MTI)

A francia gazdaság egyelőre megmenekült a recessziótól: a harmadik negyedévben 0,1 százalékos növekedést ért el a második negyedhez képest, közölték a francia statisztikai hivatalban hétfőn végleges adatként. A novemberben kiadott első becslés is 0,1 százalékos növekedésre szólt. A francia gazdaságot kivételesen a lakossági fogyasztás mentette meg: az 0,2 százalékkal nőtt, miközben a beruházások visszaestek. Az export 1,4 százalékkal, az import ellenben 1,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedben, szintén fékezve a GDP-növekedést. (MTI)

Szabad szemmel - tőzsdei mércével - alig észrevehető a Budapesti Értéktőzsde mai forgalma. A BÉT-en lassan fél óra alatt a félmilliárd forintot sem éri el az összforgalom.

Az amerikai gazdaság minden eddigi várakozásnál rosszabb helyzetbe kerülhet és nem kizárt, hogy a munkanélküliségi ráta hamarosan kétszámjegyű lesz - figyelmeztetett a januárban hivatalban lépő elnök, Barack Obama vezető tanácsadója. Legutóbb 1983 júniusában mértek kétszámjegyű munkanélküliségi rátát az USA-ban.

A gazdasági folyamatok romlása miatt a munkanélküliségi ráta jövő év végére a 10 százalékos szintet is elérheti az USA-ban, a háztartásoknak azonban nem ez lehet az egyedüli problémájuk. Az előrejelzések szerint a GDP 1000 milliárddal zuhanhat, ami egy négytagú család számára 12000 dolláros veszteséget jelent - írta Lawrence Summers, Obama tanácsadó bizottságának elnöke.

Summers a kockázatok mellett hangsúlyozta, hogy a januárban hivatalba lépő kabinet keményen dolgozik azon a korábban beharangozott gazdaságélénkítő programon, amelynek keretében előreláthatólag dollár milliárdokat költenek majd az infrastruktúra és a környezet-technológia fejlesztésére.

Az említett intézkedések azonban előreláthatólag csak a hosszú távú gazdasági folyamatokra lehetnek hatással, ami miatt már számos kritika érte a leendő elnök szakértői gárdáját. A kritikusok szerint a programnak inkább a rövid távra kellene fókuszálnia, ideértve a fogyasztói kiadások ösztönzését. (Portfolio.hu)