A nap közbeni nyereségnél alacsonyabban, de még a pozitív zónában zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei. Az emelkedést elsősorban az energia- és járműipari részvények biztosították, utóbbiak a 15 milliárd dolláros amerikai autóipari mentőterv hírére. A piacokat azonban - mondják az elemzők - továbbra is nyomasztja a recessziós környezet, az olajár mérséklődésének jó hírét ezek inkább elnyomják majd. Az FTSEurofirst 300 index mindazonáltal 1,4 százalékos emelkedéssel 860,51 ponton tudott zárni.
Londonban a FTSE-100 index több mint 2 százalékkal 4388,62 pontig emelkedve zárt. Kiemelkedően, 8,8 százalékkal szökkent fel az Aviva biztosítói részvény ára, de 7 és fél százalékot erősödött a Centrica gázszolgáltató papírja és egyes kiskereskedelmi vállalati részvények (Kingfisher, Morrison) is 6 százaléknál jobban drágultak. A DAX-30 részvényindex emelkedése Frankfurtban zárásra 1,34 százalék lett, a mutató 4779,11 pontig jutott. Itt a járműipari részvények voltak a nap nagy nyertesei: többek között a BMW 5,6 százalékot, a Continental 6,3 százalékot, a Daimler 4,35 százalékot drágult. Az Infineon chipgyártó részvénye ugyanakkor 10,8 százalékot zuhant. Párizsban a CAC40 tőzsdeindex 3297,80 pontra (1,55 százalékkal) erősödött. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)