Amerika ez alkalommal is lehúzta Nyugat-Európát: pénteken a rossz amerikai foglalkoztatási adat a mélybe küldte a Wall Street mutatóit és a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei követték az amerikai tőzsdeindexeket. Elsősorban az energiaipari és a banki részvények szerepeltek rosszul. Árfolyamaik csökkenése nem egy esetben meghaladta az 5 százalékot. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe zárásra 4,2 százalékkal 792,3 pontra zuhant vissza.
London tőzsdéjének FTSE-100 mutatója a pénteket 2,74 százalékos csökkenéssel 4049,37 ponton zárta. Az olajipari és az energiaipari részvények nagy esését jól illusztrálta a BP Amoco jegyzésének 6,6 százalékos és a Cairn Energy 7,05 százalékos zuhanása. A banki papírok iránti befektetői bizalmatlanságot jól tükrözte a Barclays Bank árfolyamának 6,05 százalékos süllyedése. Még nagyobb, csaknem 8 százalékos eséssel zárt a BHP Billiton bányaipari papír, 7,9 százalékossal az Old Mutual biztosítói részvény.
Frankfurtban a DAX-30 index 4381,47 ponton végzett, kerek 4 százalékos eséssel csütörtökhöz képest. Itt a Bayer vegyipari részvény volt a nap vesztese (-8 százalék), de a járműipari papírok is 4 százalékot meghaladó mértékben gyengültek, a Volkswagen kivételével. Az E.ON energiaszolgáltató árfolyama 5,92 százalékkal ment le.
A párizsi tőzsde CAC-40 részvénymutatója 5,48 százalékot zuhant a nap végére, lefelé átlépve a 3 ezer pontot. Az index kosarában minden részvény árfolyama alaposan esett az Essilor kivételével. Különösen nagy lett az autóipari vállalati részvények vesztesége, például a Renault árfolyama 9,23 százalékkal ment le. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa hétfőn jóváhagyta a Pakisztán megsegítését célzó új hitelprogramot. Az IMF 7,6 milliárd dollár kölcsönt nyújt Pakisztánnak, ebből mintegy 3,1 milliárd dollár azonnal lehívható. Ezt követően negyedévente veheti fel Iszlámábád a kölcsön további részleteit, miután a valutaalap ellenőrizte, hogy teljesíteni tudta-e a hitelnyújtásért vállalt feltételeket.
A hitelkamat 3,51 és 4,51 százalék között mozog. A 23 hónapra szóló készenléti hitelt Pakisztán arra fordíthatja, hogy helyreállítsa fizetési egyensúlyát. Hivatalosan két célt nevezett meg az IMF: Pakisztán makroökonómiai stabilitásának helyreállítása és a társadalmi stabilitás támogatása, a legrászorultabbak megsegítésének révén.
Pakisztánnak azonnali hatállyal szüksége van négymilliárd dollár hitelre, hogy kifizesse importszámláit és időben rendezze adósságait. Az ország a hónap elején 200 millió dollár hitelt kapott az Iszlám Fejlesztési Banktól, míg Kína - várhatóan rövid időn belül - 500 millió dolláros kölcsönt nyújt neki. (MTI)