Amerika ez alkalommal is lehúzta Nyugat-Európát: pénteken a rossz amerikai foglalkoztatási adat a mélybe küldte a Wall Street mutatóit és a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei követték az amerikai tőzsdeindexeket. Elsősorban az energiaipari és a banki részvények szerepeltek rosszul. Árfolyamaik csökkenése nem egy esetben meghaladta az 5 százalékot. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe zárásra 4,2 százalékkal 792,3 pontra zuhant vissza.
London tőzsdéjének FTSE-100 mutatója a pénteket 2,74 százalékos csökkenéssel 4049,37 ponton zárta. Az olajipari és az energiaipari részvények nagy esését jól illusztrálta a BP Amoco jegyzésének 6,6 százalékos és a Cairn Energy 7,05 százalékos zuhanása. A banki papírok iránti befektetői bizalmatlanságot jól tükrözte a Barclays Bank árfolyamának 6,05 százalékos süllyedése. Még nagyobb, csaknem 8 százalékos eséssel zárt a BHP Billiton bányaipari papír, 7,9 százalékossal az Old Mutual biztosítói részvény.
Frankfurtban a DAX-30 index 4381,47 ponton végzett, kerek 4 százalékos eséssel csütörtökhöz képest. Itt a Bayer vegyipari részvény volt a nap vesztese (-8 százalék), de a járműipari papírok is 4 százalékot meghaladó mértékben gyengültek, a Volkswagen kivételével. Az E.ON energiaszolgáltató árfolyama 5,92 százalékkal ment le.
A párizsi tőzsde CAC-40 részvénymutatója 5,48 százalékot zuhant a nap végére, lefelé átlépve a 3 ezer pontot. Az index kosarában minden részvény árfolyama alaposan esett az Essilor kivételével. Különösen nagy lett az autóipari vállalati részvények vesztesége, például a Renault árfolyama 9,23 százalékkal ment le. (MTI)
Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)
Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)