Amerika ez alkalommal is lehúzta Nyugat-Európát: pénteken a rossz amerikai foglalkoztatási adat a mélybe küldte a Wall Street mutatóit és a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei követték az amerikai tőzsdeindexeket. Elsősorban az energiaipari és a banki részvények szerepeltek rosszul. Árfolyamaik csökkenése nem egy esetben meghaladta az 5 százalékot. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe zárásra 4,2 százalékkal 792,3 pontra zuhant vissza.
London tőzsdéjének FTSE-100 mutatója a pénteket 2,74 százalékos csökkenéssel 4049,37 ponton zárta. Az olajipari és az energiaipari részvények nagy esését jól illusztrálta a BP Amoco jegyzésének 6,6 százalékos és a Cairn Energy 7,05 százalékos zuhanása. A banki papírok iránti befektetői bizalmatlanságot jól tükrözte a Barclays Bank árfolyamának 6,05 százalékos süllyedése. Még nagyobb, csaknem 8 százalékos eséssel zárt a BHP Billiton bányaipari papír, 7,9 százalékossal az Old Mutual biztosítói részvény.
Frankfurtban a DAX-30 index 4381,47 ponton végzett, kerek 4 százalékos eséssel csütörtökhöz képest. Itt a Bayer vegyipari részvény volt a nap vesztese (-8 százalék), de a járműipari papírok is 4 százalékot meghaladó mértékben gyengültek, a Volkswagen kivételével. Az E.ON energiaszolgáltató árfolyama 5,92 százalékkal ment le.
A párizsi tőzsde CAC-40 részvénymutatója 5,48 százalékot zuhant a nap végére, lefelé átlépve a 3 ezer pontot. Az index kosarában minden részvény árfolyama alaposan esett az Essilor kivételével. Különösen nagy lett az autóipari vállalati részvények vesztesége, például a Renault árfolyama 9,23 százalékkal ment le. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)