Egy újabb német tartományi bank és először egy magánbank folyamodott hétfőn a kilátásba helyezett állami garanciáért. Az önálló tartománynak számító Hamburg, továbbá Schleswig-Holstein közös bankja, az állami tulajdonban lévő HSH Nordbank bejelentette, hogy 30 milliárd eurós hitelforgalomra igényel állami garanciát. Hans Berger elnök bejelentette, hogy az összeg egy része az üzleti forgalom támogatását szolgálja, míg a fennmaradó hányadot egyfajta biztonsági tartalékként használnák a további pénzpiaci zavarok elhárítására. A HSH Nordbank elnöke hangsúlyozta, hogy az igényelt garancia esetében egy keretről van szó, amelyet szavai szerint teljes egészében bizonyosan nem merítenek ki.
Ezzel egy időben megtört a jég, és az első nagy német magánbank, a Commerzbank szintén közvetlen állami pénzügyi segítségért folyamodott. Németország második legnagyobb magánbankja 8,2 milliárd eurós tőketámogatást kért az állami segélycsomagból, s ennek fejében szigorú feltételeket vállalt. Így egyebek között azt, hogy 2008-ban és 2009-ben nem fizet osztalékot, továbbá az elnökség tagjai mindkét esztendőben lemondanak a rendszeres év végi jutalékról, s a vezető menedzserek éves fizetését 500 ezer euróban korlátozzák. Mindez elsősorban Martin Blessing bankelnököt érinti, akinek éves fizetése eddig több millió euró volt.(MTI)
A forint megközelítette negatív rekordját az euróhoz képest hétfőn reggel, amikor 291,49 forint ért egy euró a bankközi devizapiacon. A forint pénteken napközben érte el történelmi mélypontját, akkor 291,51 forinton is jegyezték az eurót. Pénteken késő estére már erősödött a forint, amikor 1 euró 288,69 forinton volt. Hétfőn reggel a dollár 222,51 forinton állt a péntek késő esti 222,00 forint után.
A szakértők a pénteki mélypont után azt mondták, hogy "ilyen még nem volt, senki sem tudja, hogy mi következik". Többek szerint az euró 300 forintig erősödhet, mások szerint a forint inkább drágul, az euró 280 forintig gyengülhet. Pénteken a Magyar Nemzeti Bank nem avatkozott be a forint védelmében, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy a kormánynak és a központi banknak együtt kell működnie a forint értékállóságának a biztosítása céljából.
Hétfőn reggel a régió valamennyi devizája gyengült, mindegyikük megszenvedi a befektetői kockázatkerülés egyre fokozódó erősödését. Hétfőn reggel például az euró 0,68 százalékkal 28,293 cseh koronára drágult. Az euró 2007. augusztus óta pénteken ért többet először 28 koronánál. Hétfőn reggel az euró 0,01 százalékkal 4,3995 zlotyra emelkedett. (MTI)
A kereskedés elindítása után erősödni kezdtek a tőzsdemutatók, de délután öt óra körül a DJIA mutatója negatív területre került rövid időre. Ezt többen azzal a bizonytalansággal indokolták, hogy a kijelölt amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner megkapja-e a kinevezéséhez szükséges szenátusi támogatást.
A szakértők a növekedést részben az IBM kedden nyilvánosságra hozott kedvező előrejelzésének köszönhető befektetői hangulatjavulásra vezették vissza. A befektetők egy része azonban kivár: azokat az intézkedéseket várják, amelyekkel az új elnök felveheti a küzdelmet az immár egy esztendeje húzódó recesszió - és különösen annak súlyosbodása - ellen.
Két hete legnagyobb egynapi emelkedéssel zárt a kőolaj ára New Yorkban, de Londonban is jelentősen drágult szerdán. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj ára 1,40 dollárral 45,02 dollárra emelkedett Londonban márciusra. A nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónkénti ára 2,71 dollárral 43,55 dollárra drágult a New York-i árupiacon (NYMEX) a szerdától legközelebbivé vált márciusi lejáratra.
Az OPEC több illetékese jelezte, hogy gőzerővel folyik a szervezet termelésének a visszafogása a decemberi döntésnek megfelelően. Ennek ezúttal nagyobb hatása volt, mint annak, hogy egyre több adat támasztja alá az olajkereslet csökkenését a globális gazdaságnövekedés lassulása miatt. (MTI)
A kötegelt és érzékelő kábeleket készítő japán Euro Wire and Cable Services (EWCS) az anyavállalat tervei szerint bezárja tatabányai gyárát, és elbocsátja a teljes létszámot, több mint 160 dolgozót. A tatabányai gyár megrendelései a gazdasági válság miatt visszaestek.
Bencsik János polgármester szerdán elmondta, a vállalat korábban jelezte, hogy a cég jövőjéről Japánban döntenek a hónap végén. Az EWCS tatabányai működése alatt 97 millió forint helyi adót fizetett a város költségvetésébe, tette hozzá. A gyár egy névtelenséget kérő alkalmazottja szerint a leépítéseket valószínűleg február elején kezdik meg. A vállalat Tatabányán lévő japán vezetői nem akartak nyilatkozni, a munkaügyi központba szerda estig nem érkezett meg a létszámleépítésről szóló szándéknyilatkozat. (MTI)