Egy újabb német tartományi bank és először egy magánbank folyamodott hétfőn a kilátásba helyezett állami garanciáért. Az önálló tartománynak számító Hamburg, továbbá Schleswig-Holstein közös bankja, az állami tulajdonban lévő HSH Nordbank bejelentette, hogy 30 milliárd eurós hitelforgalomra igényel állami garanciát. Hans Berger elnök bejelentette, hogy az összeg egy része az üzleti forgalom támogatását szolgálja, míg a fennmaradó hányadot egyfajta biztonsági tartalékként használnák a további pénzpiaci zavarok elhárítására. A HSH Nordbank elnöke hangsúlyozta, hogy az igényelt garancia esetében egy keretről van szó, amelyet szavai szerint teljes egészében bizonyosan nem merítenek ki.
Ezzel egy időben megtört a jég, és az első nagy német magánbank, a Commerzbank szintén közvetlen állami pénzügyi segítségért folyamodott. Németország második legnagyobb magánbankja 8,2 milliárd eurós tőketámogatást kért az állami segélycsomagból, s ennek fejében szigorú feltételeket vállalt. Így egyebek között azt, hogy 2008-ban és 2009-ben nem fizet osztalékot, továbbá az elnökség tagjai mindkét esztendőben lemondanak a rendszeres év végi jutalékról, s a vezető menedzserek éves fizetését 500 ezer euróban korlátozzák. Mindez elsősorban Martin Blessing bankelnököt érinti, akinek éves fizetése eddig több millió euró volt.(MTI)
A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
A kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő program keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.