Egy újabb német tartományi bank és először egy magánbank folyamodott hétfőn a kilátásba helyezett állami garanciáért. Az önálló tartománynak számító Hamburg, továbbá Schleswig-Holstein közös bankja, az állami tulajdonban lévő HSH Nordbank bejelentette, hogy 30 milliárd eurós hitelforgalomra igényel állami garanciát. Hans Berger elnök bejelentette, hogy az összeg egy része az üzleti forgalom támogatását szolgálja, míg a fennmaradó hányadot egyfajta biztonsági tartalékként használnák a további pénzpiaci zavarok elhárítására. A HSH Nordbank elnöke hangsúlyozta, hogy az igényelt garancia esetében egy keretről van szó, amelyet szavai szerint teljes egészében bizonyosan nem merítenek ki.
Ezzel egy időben megtört a jég, és az első nagy német magánbank, a Commerzbank szintén közvetlen állami pénzügyi segítségért folyamodott. Németország második legnagyobb magánbankja 8,2 milliárd eurós tőketámogatást kért az állami segélycsomagból, s ennek fejében szigorú feltételeket vállalt. Így egyebek között azt, hogy 2008-ban és 2009-ben nem fizet osztalékot, továbbá az elnökség tagjai mindkét esztendőben lemondanak a rendszeres év végi jutalékról, s a vezető menedzserek éves fizetését 500 ezer euróban korlátozzák. Mindez elsősorban Martin Blessing bankelnököt érinti, akinek éves fizetése eddig több millió euró volt.(MTI)
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök bejelentette: kormánya sürgős rendeletet fogadott el, amelyben 103 ezer eurós határig garanciát vállal valamennyi bankban elhelyezett betétért. Az intézkedés célja tovább növelni az olaszországi betétesek bizalmát, akik eddig is a legnagyobb védelmet élvezték Európában. "Egyetlen olasz bank sem jut csődbe és egyetlen betétes sem kockáztat semmit. Azt akarom mondani az olaszoknak, legyenek nyugodtak" - hangoztatta a kormányfő. Szerdán a magyar kormány is bejelentette, hogy teljes vállal, kedden pedig az uniós pénzügyminiszterek határoztak arról, hogy megemelik a magánbetétek garanciájának minimumát, 20 ezerről 50 ezer euróra.
Veszteséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A tőzsdemutatók nagy csökkenéssel kezdték a napot, majd napközben a nyereséges oldalra kerültek és mintegy húsz perccel a kereskedés leállítása előtt ismét jelentősen gyengülni kezdtek. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,8 százalék (14,55 pont) csökkenéssel 1740,33 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9258,10 ponton zárt, 2,0 százalék (189,01 pont) gyengüléssel. A DJIA indexe a héten eddig 10 százalékkal süllyedt.
Erősítette a befektetői bizonytalanságot, hogy megkezdődött a harmadik negyedévi vállalati gyorsjelentések időszaka, és az elsőként adatismertető Alcoa alumíniumipari cég a vártnál kisebb profitról számolt be. Az Alcoa bejelentette tovább, hogy a piaci bizonytalanság miatt leállítja nagy tőkebefektetéseit. A kereskedés utolsó mintegy 30 percére az amerikai pénzügyminiszternek az a kijelentése nyomta rá a bélyegét, hogy a pénzügyi válságba került cégek állami felvásárlása csak hetek múlva veszi kezdetét. E kijelentésre az addig nyereséges oldalon álló tőzsdemutatók azonnal gyengülni kezdtek.
Nyereségen álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán, a kereskedés leállítása előtt egy órával. A tőzsdemutatók a nyitás óta eltelt öt és fél óra alatt igen nagy ívet tettek meg. A kezdeti erős gyengülés után a nyereséges oldalra kerültek. Ezután ismét a keddi záró érték alá süllyedtek, majd erősödni kezdtek. Percekkel 21 óra előtt a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 33,50 pont emelkedéssel 1788,38 ponton volt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9519,83 ponton állt 72,72 pont erősödéssel.
Közép-európai idő szerint röviddel 21 óra előtt New Yorkban az euró 1,3687 dollárra erősödött a keddi késő esti 1,3598 dollárról. A dollár 100,15 jenre gyengült az előző napi 101,41 jenről. Az euró 251,80 forintot ért az egy nappal korábbi 250,27 forint után (+ 0,61 százalék). A dollár 183,47 forinton volt a keddi 183,89 forintot követően (- 0,23 százalék).
A szlovák jegybank szerdán azt közölte, hogy egyelőre nem kívánja követni a világ vezető központi bankjainak összehangolt kamatcsökkentését. A szlovák központi bank alapkamata jelenleg 4,25 százalék. Ez megfelelt az EKB kamatszintjének, de szerdán az EKB azt 3,75 százalékra csökkentette, aminek azért van jeklentősége, mert Szlovákia január 1-jén vezeti be az eurót. Mielőtt belépne az eurózónába, Szlovákia "a megfelelő pillanatban" az EKB által alkalmazott kamatszintre változtatja az alapkamatát - közölte szerdai közleményében a szlovák jegybank.