A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.
Októberben 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben szeptemberhez képest, jelentették az EU statisztikai hivatalában. Az elemzők csak 0,4 százalékos visszaesésre számítottak. A pénzügyi válság első, ijesztő hónapjában, októberben a kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is. A visszaesés jóval a válság legújabb hullámverései előtt kezdődött, és az előző hónapokban mértek az októberinél nagyobb csökkenést is éves egybevetésben. Utoljára májusban volt nagyobb a forgalom az egy évvel azelőttinél, de csak 0,3 százalékkal.
A lakosság októberben sem szenvedett hitelhiányban. A háztartások hitelállományának növekedése lassult az euróövezetben, éves összehasonlításban 3,3 százalékra a szeptemberi 3,8 százalékról, az Európai Központi Bank korábban megjelent adatai szerint. A hitelnövekedés azonban elemzők szerint nem azért lassult, mintha a bankok hirtelen sokkal szűkmarkúbbá váltak volna az ügyfelek iránt, hanem a válsághírektől, az ítéletnapi jóslatoktól, a fenyegető reálbércsökkenéstől és munkanélküliségtől megrettent ügyfelek lettek óvatosabbak, mind a hitelfelvételben, mind a bolti költekezésben. (MTI)
Szerda reggel a nyugat-európai részvénypiacok tovább estek, maguk mögött hagyva a keddi, átmenetinek bizonyult javulást. Nyomja a hangulatot, hogy a rövidesen megjelenő szolgáltatói beszerzőmenedzser-mutatók várhatóan minden korábbinál rosszabbak lesznek. Az olajtársaságok tovább olcsóbbodnak, annak ellenére, hogy a kőolaj csekély kiigazításban drágul. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos veszteséggel kezdett, az első óra vége felé szintén 1 százalékos veszteséggel 817,09 pontnál tartott, 45,77 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.
Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,16 százalékos nyereséggel kezdett, de egy óra múlva 1,43 százalékos veszteségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,71 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 2,32 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 0,28 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 2,25 százalékos veszteségnél járt.